|
(Presser Gábor) Hozz egy követ a fejem alá. Dermedt a föld, a fű is nedves. Hozz egy távcsövet a madárkák miatt. Hozd el az én dalom, oh, oh Hozz egy kavicsot, és dobd ide mellém. Hozzál magokat és hozzál kenyeret. Hozz egy hangot és hozz egy harangot. Hozd el az én dalom, oh, oh Hozz egy spárgát, és dobd a fűbe. Mos-tan-tól ez lesz a határ. S hozz egy ollót, és vágd el már. Hozd el az én dalom, oh, oh Hozd a dalomat, hadd hallgassam. Pörgős legyen, s mégis lassú. Hangod a hangomban, Torkod a torkomban. Gyönyörű legyen, mégis keserű. Boldog legyen, mégsem keserű. Nehéz legyen, ne legyen egyszerű. Egyszerű legyen, maradjon egyszerű. Hozz egy botot és rajta egy zászlót. Finom selyemből átlátszót. Takarj be úgy, hogy lássalak közben. Hozd el az én dalom, oh, oh Hozz egy ágacskát, és törd kettőbe. Hozz egy cerkát, és húzz öt vonalat. Hozz egy vonót és hozzá egy hegedűt. Hozd el az én dalom, oh, oh Hozz egy könyvet és hozz még egy könyvet. Hozz egy rajzot, egy buborék csöndet. Hajolj fölém, és ejts egy könnycseppet. Hozd el az én dalom, oh, oh Hozd a dalomat, hadd hallgassam. Pörgős legyen, s mégis lassú. Hangod a hangomban, Torkod a torkomban. Gyönyörű legyen, mégis keserű. Boldog legyen, mégsem keserű. Nehéz legyen, ne legyen egyszerű. Egyszerű legyen, maradjon egyszerű. Hozz egy hangot és hozzá a kottát. Maroknyi holdfényt, egy hosszú éjszakát. Hozz egy fűszálat a fogaid között. Hozd el az én dalom, oh, oh S ha minden itt van már, dőlj ide mellém. Tedd a karod a fejem alá. Hajolj rám, és hunyd be a szemem. Hozd el az én dalom, oh, oh Vidd el az én dalom, oh, oh |
