|
(Presser Gábor) Várlak, bármikor jössz Várlak, bármerről jössz Éjjel – az lenne jó Lefektetnélek az ágyamba Várlak, megtehetem Már ráment hét életem Megjössz, visszakapom Ott sírnék a hajadban Nincs jól, esik eső Randa, szürke felhő Nem, nem, nem szakad szét A lelkem, az szakad szét A lelkem, az szakad szét Ha mégis meggondolod A szívem még egyszer elfogadod Többé nem csavargok Csak otthon lennék a karodban Oh, hogy lennék a karodban Vagy hívj el, az is jó lesz Ha elviszel, az is jó lesz Ha itt maradunk, az is jó lesz Jól elvolnék a karodban Nincs jobb, zúg az eső Ronda, sötét felhő Nem, nem, nem szakad szét A szívem, az szakad szét A szívem, az szakad szét Majd nézlek – törölközöl Majd nézlek – felöltözöl Majd nézlek – fésülködöl Ott egy könnycsepp a hajadban Mondd, mondd, mi lesz velem Nincs már több életem Most még, amennyi van Megmaradnék a karodban Megmaradnék a karodban |
