|
2020. november 13.
Fiatalon zenészéletet élsz, legalábbis tombolgatsz. Öregen meg inkább mosolyogsz magadon mondja Presser Gábor, aki most megjelenő önéletrajzi könyvében azt is felidézi, milyen volt rock and roll zenekart vezetni a szocializmusban, és mennyivel szívesebben ült volna a zongoránál ahelyett, hogy borzasztó hivatalokban ücsörögjön. De vajon zavarja-e, ha mások máshogy emlékeznek, mint ő? Milyennek látja ma a hatalom és a művészet kapcsolatát? Miért nem kommentálja Marton László és Eszenyi Enikő közelmúltbeli ügyeit? És hányadik szülinapjára saccolja, hogy beülhet A padlás Broadway-premierjére? Jankovics Márton interjúja a 24.hu-n.
|
|