|
(Presser Gábor) Kinn a fény, benn a varázslat, kicsi vonatom jelez: engedj be! Engedj be, csak egy kicsit, csak egy csöppet, szívem zakatol, s a vágyaim üldöznek. Erről álmodtam rég, veled álmodni, ó, de szép! Varázsfütty, pöfög a mozdony, veled vonatozok a mennyekbe. Menjek-e be, vagy maradjak benn? Ha te is benne vagy, hát maradj még velem! Erről álmodtam rég: két helyen egyszerre, ó, de szép! Erről álmodtam rég, itt a varázslat, ó, de jó, de szép! Kinn is vagyok, benn is vagyok, jaj, de nagyon boldog vagyok. Kinn is vagyok, benn is vagyok, jaj, de nagyon… Ha akarod, leszel a fűtő, veled vonatozok egy helyben. A kocsiban benn (kinn) megpihenhetsz, a vonat zakatol, tűz van a kéményben. Erről álmodtam rég: két helyen egyszerre, ó, de szép! Erről álmodtam rég (tűz van a kéményben), itt a varázslat, ó, de jó, de szép! Kinn is vagyok, benn is vagyok, jaj, de nagyon boldog vagyok. Kinn is vagyok, benn is vagyok, jaj, de nagyon… Elmennék, hogy újra jöhessek, kicsi vonatom jelez: engedj ki! Alagút ki (be), alagút be (ki), csak egyet fordulok, hisz a mozdonyt én vezetem. (Ki?) Erről álmodtam rég: két helyen egyszerre, ó, de szép! Erről álmodtam rég (fütty van a kéményben), itt a varázslat, ó, de jó, de szép! Kinn is vagyok, benn is vagyok, jaj, de nagyon boldog vagyok. Kinn is vagyok, benn is vagyok, most már nagyon boldog vagyok. Kinn is vagyunk, benn is vagyunk, jaj, de nagyon boldog vagyunk. |
