(Presser Gábor)
Mikor elfutott az utolsó ló, s olyan üres már az egész lelátó, és a vagyonom egy tízes lesz, te majd kézen fogsz és hazavezetsz.
Mikor elgurult az utolsó forint, és a saját fiam csak úgy rám legyint, mikor senkim sincs, és nem is lesz, te majd kézen fogsz és hazavezetsz.
Milyen jó nekem, hogy vagy nekem.
Mikor senkinek se kell a melóm, s csak úgy összevissza lóg a karom, és a szororongás úgy elővesz, te majd kézen fogsz és hazavezetsz.
Mikor túl sok volt a bor meg a sör, s az élet szétizél és agyongyötör, mikor egyáltalán nem szeretsz, mégis belém karolsz s hazavezetsz.
Milyen jó nekem, hogy vagy nekem.
Mikor nagy lesz már a saját ruhám, és a családomnak nincs ideje rám, és a ténfergésből elég lesz, te majd belém karolsz s hazavezetsz.
De ha elhagysz engem, meghalok, vagy ami még rosszabb, tán megmaradok, s akkor mindörökre elveszek, és már nem kell, aki hazavezet.
Milyen jó nekem, hogy vagy nekem.
Milyen jó, milyen jó, milyen jó, milyen jó, milyen jó nekem, hogy vagy nekem.

A dalszöveget Reviczky Gábor mondta el 2020 májusában, a Retro Rádió ünnepi összeállításában. 
|