(Presser Gábor)
Mikor elfutott az utolsó ló,
s olyan üres már az egész lelátó,
és a vagyonom egy tízes lesz,
te majd kézen fogsz és hazavezetsz.
Mikor elgurult az utolsó forint,
és a saját fiam csak úgy rám legyint,
mikor senkim sincs, és nem is lesz,
te majd kézen fogsz és hazavezetsz.
Milyen jó nekem, hogy vagy nekem.
Mikor senkinek se kell a melóm,
s csak úgy összevissza lóg a karom,
és a szororongás úgy elővesz,
te majd kézen fogsz és hazavezetsz.
Mikor túl sok volt a bor meg a sör,
s az élet szétizél és agyongyötör,
mikor egyáltalán nem szeretsz,
mégis belém karolsz s hazavezetsz.
Milyen jó nekem, hogy vagy nekem.
Mikor nagy lesz már a saját ruhám,
és a családomnak nincs ideje rám,
és a ténfergésből elég lesz,
te majd belém karolsz s hazavezetsz.
De ha elhagysz engem, meghalok,
vagy ami még rosszabb, tán megmaradok,
s akkor mindörökre elveszek,
és már nem kell, aki hazavezet.
Milyen jó nekem, hogy vagy nekem.
Milyen jó, milyen jó,
milyen jó, milyen jó,
milyen jó nekem, hogy vagy nekem.
A dalszöveget Reviczky Gábor mondta el 2020 májusában, a Retro Rádió ünnepi összeállításában.
|