(Presser Gábor) Nem vagyok túl a kezdeti nehézségeken, nem vagyok lenn, ha kérded, mért nem vagyok fenn. Nem vagyok túl szép, és nem vagyok bányarém, és nem társalgok ufókkal, és nem vagyok parafenomén. Azt hiszem, nem lehetek minden, ami nem, aki meg én is lehetnék, ez valahogy nem lettem. S miközben mindenki oly fényesen ragyog, én csak a Tomi vagyok. Én nem vagyok tudós, és nem vagyok tenyérjós, s nem vagyok csillogó-villogó, parázsló, varázsló. Nem vagyok túl rossz, és nem vagyok elég jó. Azt mondják, ha Somló nincs, szamár is jó. Azt hiszem, nem lehetek minden, ami nem, aki meg én is lehetnék, az valahogy nem lettem. S jó néhány barátom oly fényesen ragyog, én csak egy Tomi vagyok. A Tomi vagyok. Elmentem, drágám, mielőtt megjöttem, nem hallottam, pedig csengettem. Nem jöttem el, mégis elkéstem, számíthatsz rám, maradj készenlétben. Csak a Tomi vagyok. Nem pedig bankár, és nem nyomtatok pénzt, keresem én is, mint mindenki más. S ha megtalálom: nézd, az előbb még megvolt Hát nem tudom, hová lett, az enyém volt, s a másé lett, valaki lóvé tett. Azt hiszem, nem lehetek minden, ami nem, aki meg én is lehetnék, ez valahogy nem lettem. S miközben minden csillag fényesen ragyog, én egy Tomi vagyok. Én nem vagyok szimmetrikus, és nem vagyok politikus, és nem vagyok harmonikus, és nem vagyok harmonikás, és nem vagyok Friderikus, és nem vagyok szimfonikus, és nem vagyok erotikus, csak Tomi, Tom, Tom, a Tomi, Tomi vagyok. Elmentem, drágám, mielőtt megjöttem, nem hallottam, pedig csengettem. Nem jöttem el, mégis elkéstem, számíthatsz rám, maradj készenlétben. Csak a Tomi vagyok. Én csak a Tomi vagyok. Csak a Tomi vagyok. Hát a Tomi vagyok. A Tomi, Tomi, Tomi, a Tomi, a Tomi, a Tomi, Tomi vagyok. |