|
(Presser Gábor) Én ellátok a holdig, itt meg nem értek semmit. Ez a mi kocsmánk, itt minden a miénk: az asztal, a szék meg a pénztárgép. És ha nem megy a bolt, miénk a veszteség. Ez a mi kocsmánk, itt minden a miénk, a falon a kép, ugye nagyon szép. És miénk a színpad, és miénk a közönség. Ez a mi kocsmánk, itt minden a miénk, de az összes dal, az csak a tiéd, és mi úgy játsszuk, ahogyan szeretnéd. Na, gyere, meghívlak, vagy inkább hívjál meg, aztán meséld el, neked most hogyan megy, én meg játszom valami szépet a nejednek. Ez a mi kocsmánk. Ez a mi kocsmánk, na, gyere be, na! Jaj, de nagyon jó, hogy te is itt vagy ma, mer’ ez egy demokratikusan üzemeltetett kicsi kocsma. |
