Ugye adsz majd, mikor kérni kell,
ugye kérsz majd, mikor neked kell?
Ugye vállalod, ha varázsolni kell,
aztán elhúzol majd macskaléptekkel.
Ugye adsz majd, mikor inni kell,
s ugye fogsz majd, mikor esni kell?
Ugye írsz majd nekem szép kicsi verseket,
mind arról szól, hogy milyen jó neked.
S ugye eljössz, mikor vágyom rád,
nem lesz rajtad, csak a nagykabát.
Aztán nálam hagyod a szerelmed illatát,
majd jelentkezem, ha újra vágyom rád.
És majd nézlek, ahogy mellém ülsz,
s aztán mégis újra összegyűrsz.
Ugye szép lesz a fényképem veled,
majd találsz nekünk egy frekventált helyet – a faladon.
S ugye úgy lesz, ahogy ígérted,
ha meg másképp, ugye megérted?
És ha elvennék a maradék jókedvem,
majd ott termesz, és visszalopod nekem.
Ugye sírsz majd, mikor elmegyek,
pedig látod, hogy csak viccelek.
Ugye rám hajolsz, ha vigasztalni kell,
és elszáguldunk 190‑nel.
A dalszöveget Mihályi Győző mondta el 2020 májusában, a Retro Rádió ünnepi összeállításában.
