(Presser Gábor) Őt a szerelemért, a szorongásért, a látomásért, a borzongásért. És az illatáért, a lábnyomáért, a szeplőiért, a nyafogásért. És az éjszakákért, az ébredésért, a hunyorgásért, egy szorításért. És a dallamáért, a csöndjeiért, a könnyeiért, a melleiért. A józanságért, a bódultságért, a gyógyításért, egy sóhajáért. S a faggatásért, a vigaszokért, a hallgatásért, a válaszokért. A szerelemért, a szerelméért, a szerelmemért, a szerelmünkért. |