(Zene és szöveg: Presser Gábor – Csík János)

egy enyhén ködös
kissé szomorkás
késő őszi nap volt
a szatmárcsekei temető csónakos fejfái között sétált
egy férfi és egy nő
két egymástól távol élő
bár a másikhoz igencsak vonzódó
az élet ilyen-olyan örömeit, viharait már megélt ember
egymás elől alig titkolt örömmel csodálták a sajátos sírhalmokat
és persze azt
hogy csak ketten lehetnek
mert boldog volt minden együtt töltött perc
a lelkükben ébredező
szerelem bűvöletében
sétáltak
beszélgettek a fejfák történelmi
és szellemi értékeiről
Kölcsey Ferenc nagyságáról
bejárták a temető szinte minden zegét-zugát
a szürkülő, egyre hűvösödő időben
akaratlanul is különváltak, mert
egyiküknek ezért
a másiknak azért tűnt fel valami érdekes látnivaló
az egymástól távol eső fejfákon
mígnem egyszer csak a halmok közt összetalálkoztak az útjaik
egy szerelmes kézfogásban egymásba fonódtak az ujjaik
egy csókban az ajkaik
a már-már unalmasan egyformának tűnő sírhalmok közt haladva
az egyiknél
hitetlenkedve, döbbenten álltak meg
amit láttak
az egy gyönyörű
egymagában növekedő, éppen nyiladozni készülő rózsaszál volt
szép leveleivel frissen zöldellve nőtt ki egy sírhalomból
a fejük magasságáig
a hűvös késő délutánban zölden
a nyomasztó elmúlás barna hantjai között
mintha egy mese
vagy ballada elevenedett volna meg
a szerelme beteljesedése nélkül meghalt hős
még mindig élő, boldogságra vágyó szerelmes lelke éledne újra
és jelezné a reája találó fiúnak és leánynak
hogy ne tagadják meg önmaguk
és a világ előtt
szépülő szerelmüket
higgyenek benne
és legyenek egymáséi
nézték a rózsát
ezt a sorsszerűnek, éginek tűnő jelet a fáradó, késő őszi csendben
és a szerelmesek reménységével
hittek
a rózsának
Presser Gábor
Dalok
Színház
Hírek
Életrajz
Dalszövegek
Mindenki
Albumok
Film
Fotó
Videó
Etc.
Presser Gábor hivatalos Facebook-oldala
Presser Gábor YouTube-csatornája

Lo©oVoX