|
(Presser Gábor – Kern András, Presser Gábor) Amióta elmúlt a nyár, már nem vagy több, mint egy gondolat. De azért a szívem, babám, úgy kétnaponta beleszakad. Nekem mindegy, merre jársz, merre vitt el az a vonat. De azért a szívem, babám, úgy kétnaponta beleszakad. De ha bajban vagy, vagy csak egy jó hülye napod van, tudod a számom: nulla-hat… négy-hét-nyolc… Neked úgyis megvan. Amióta ősz lett a nyár, olyan sanzonos minden gondolat, az egész világ moziba ment, én meg maradtam magam alatt. Amióta ősz lett a nyár, csak ténfergek a fák alatt, s csak fütyörészem összevissza a jó szomorú dalaimat. De ha bajban vagy, vagy csak egy jó hülye napod van, tudod a számom: nulla-hat… nem… négy… öt… nyolc… De neked úgyis megvan, vagy tudod fejből. Amióta elszakadtál, bennem nem mocorog gondolat. De ami a legjobban fáj: hogyha mégis, hát az se te vagy. |
