|
(Presser Gábor) a vágy ahogyan elfog s hurcol magával, hogy lágy dallamat sustorogja mögüled az nem – más – mint „Egy rohadt tangó” az ész megáll, és nem kerreg tovább a fék csikorr és falnak vág az nem lehet, nem lehet más – mint – egy – jó rohadt tangó függöny moccan ablak koccan, némi füst oh némi füst a húr ahogyan elpattan a zongorán, és durr a többi húr is szívéhez kap mintha szólna egy jó rohadt tangó a kéz ahogyan csapkodja a billentyűket nézd mi van a kotta fölé írva ott a cím – az – hogy „Egy rohadt tangó” mondd el bárhol száján tátul fenn a Hold oh fenn a Hold fenn a Hold |
