|
(Presser Gábor) Hogyha nem vagyok bátor, csak hősködnék, és fenyegetőzök, hogy elmennék, mikor nehéz velem, nehéz, nehéz, ne eressz el! Ha a szakadék szélén táncolnék, és úgy csinálok, mintha ugornék, te csak szoríts, szoríts, szoríts, szoríts, ne eressz el! Ne eressz el! Mikor falakat húzok magam köré, mikor árkokat ások kettőnk közé, mikor nehéz velem, nehéz nekünk, ne eressz el! Mikor ördög vagyok és rossz vagyok, mikor angyal vagyok és még rosszabb vagyok, szoríts nagyon, szoríts, szoríts, ne eressz el! Ne eressz el! Mikor dilis vagyok, mikor rosszalkodok, mikor bolond vagyok, mikor konok vagyok, menekülnél, menekülnél, ne eressz el! Mikor nyűgös vagyok, és pimaszkodok, és tíz körömmel csak kapaszkodok, szoríts nagyon, szoríts, szoríts, ne eressz el! Ne eressz el! Mikor falakat húzok magam köré, mikor árkokat ások kettőnk közé, mikor nehéz velem, nehéz nekünk, ne eressz el! Mikor nem vagyok bátor, csak hősködnék, s a végzetem felé rohannék, te csak szoríts, szoríts, szoríts, szoríts, ne eressz el! Ne eressz el! …itt kucorgok a tenyeredben, itt gubbasztok a két kezedben. Ne eressz el! |
