|
(Presser Gábor) Egyszer nekiültem, hogy megszámoljam, és 38740 jött ki, ennyi dalt írtak az ünnepről. Volt minden… a fahéj ismerős illata, a nagymama büszke pillantása, Úristen, mekkorát nőtt Magdika! család boldog pillanata, az együttlét, a fényképek, csináljunk szelfit! álljunk össze! a sok gyertya milyen jól mutat a képen. csináljunk még egyet! de Papa! most nevetni kell, nem pedig sírni, nézd! az ajándékok, persze jó ez így, és igazán szép, s aztán kicsi szünet, aztán elköszönünk, s aztán mindenki indul a dolgára… jövőre ilyenkor újra szeretlek, szeretni fogtok, újra szeretni foglak benneteket… de addig: kívánj nekem boldog hétköznapokat, ne csak az ünnepen szeress! Jönnek az ünnepek, írod a listát, s a nevek mellé, hogy kinek mit kéne venni, jaaaj! mit is vittünk tavaly? frissen mosott hajak, nyakkendő, ma be lehet jönni cipővel is, persze csak alapos lábtörlés után… jaj, milyen szép, jaj, de jól áll! Igazán annyira édesek vagytok, igazán jólesett, igazán köszönök mindent, de inkább: kívánj nekem boldog hétköznapokat, ne csak az ünnepen szeress! Nézed, hogy el kéne menni a Papáékhoz, s a nagymamához is el kéne menni, mi lesz, basszus, ha megint akkora köd lesz, mint tavaly, na, mindegy, majd karácsonykor, idén nem hagyhatjuk ki, tudod, a nagymama se lesz már fiatalabb… és akkor végre asztalhoz ülünk, s már mindenki megmutatta, mit is kapott, és mindenki csillogtatja a szemét, tényleg! nem is néztük a tévét, de szép, de szép, de szép, de inkább: kívánj nekem boldog hétköznapokat, ne csak az ünnepen szeress! Láttam, hogy engem is beírtál, hogy el ne felejtsd, s igen, ilyenkor már két nappal korábban annyival kedvesebb vagy, és látom már, faragod a rímet, és hullik a forgács, mindent beleadsz, de inkább: kívánj nekem boldog hétköznapokat, ne csak az ünnepen szeress! |
