|
(Presser Gábor) és akkor belépett, körül se nézett, ugrott egy szaltót, és annyit kérdett, Főztél-e kávét, én mondtam, nem, ő meg hogy Kávé nélkül nem fog menni, s kérdeztem, Bocs, de te ki vagy, Ő mondta, Segíts, s a kabátra mutatott, Én segítettem, S meglepődtem, a Kabát alatt ott voltak a Szárnyai, gőgösen nézett, azt hitte, elájulok, de én Láttam már ilyet, nem is egyszer, asszem, kétszer, ha nem is Pontosan pont ilyet, erre kivett három citromot a tálból, és egy Almát is kivett, és Zsonglőrözni kezdett, egész ügyesen, tényleg egész ügyesen, aztán kísértem Harmonikán, gondoltam, jó, Hadd maradjon. |
