|
(Karácsony János – Presser Gábor, Nagy Feró) Az Árva bárba’ zongorázva jó nekem, a vendég rajtam nem nyomja el ott a csikkeket. De művész úrnak nem szólítnak, csak a részegek, az Árva bárba’ zongorázva keresgetem a kenyeremet. Belőlem úgysem lesz már rádió- vagy tévésztár, sem nem lesz Hamlet, se nem, nem lesz semmi, semmi már. Én már csak ütlegelem itt a bárzongorát, s koto-kotorászok harmóniát s néhány melódiát. Senki sem figyel, én akár melléüthetek, tudják, hogy nem tudok, mégis rockandrollt rendelnek. A szomszéd klubban dörög a rock-, a rockandroll, de nem jön hozzám át a rolly, se a doll. És néha észre sem veszem, hogy bezárt már a bár, s a bárba zárva, zongorázva a hosszú hajnal engem vár. A szűk sarokban pöntyögöm A megfagyott gyermek dalát, s kicsit fázom, mert a fűtést rég lekapcsolták. Énnekem nem hoz reggelit az igazi ő, a bárpulton hever még egy kevés tepertő. Éjjel billentyű, nappal töpörtyű, éjjel billentyű, nappal töpörtyű… |
