Kedves Mindenki, tekintettel a megtisztelő érdeklődésre, a koncertet rendező Encore Production megkezdi a jegykibocsátást “a” 4o3. billentyű c. előadásom eleddig zártkörű „VIP” Főpróbájára is. 🎹 Ha ilyesmi adódik, az számunkra mindig külön izgalmat jelent, mert a főpróbán megeshet, hogy akár zenei, akár technikai okokból megállunk, vagy ha valami javítani- vagy finomítanivalónk akad, egy-egy dalt újrajátszunk. Ráadásul ilyenkor meglehetősen sok „szakmai” vendég szokta „tiszteletét tenni”, vagyis ez az est sok kihívással jár.
„Presser Gábor ír, olvas, néz és gondolkodik. Háza földszintjét elborítják a képzőművészeti albumok, a zongoráját meg verseskötetek lepik el, kortársak és klasszikusok. Az sem változik, hogy állandóan dolgozik. Pihenésképpen is Munkakönyvet ír. Lesznek benne megzenésített versek, elképzelt filmekhez írt valódi zenék és vadonatúj dalok, a már megírt hétszáz mellé, amiből válogatnia kell az őszi koncertre. Van benne lendület, de ebben a korban ez el is várható, hiszen ő még csak most 77.” • Vig György interjúja a Kultúra.hu portálon.
„A világban gyorsan növekvő káosz uralkodik, kis túlzással a megvezetett emberek őrült igyekezettel rohannak, vagy épp mosolyogva sétálnak a vesztük felé – mondja Presser Gábor az Alvarez asztala című, művészeket vacsoraasztalhoz ültető sorozatunk hatodik részében. A legendás zeneszerző szerint a szándékosan létrehozott káoszban a rossz szándék dominál, a feltűnési vágy, a pénzsóvárság és a lökdösődés a hajtóerő.” • Péter Alvarez interjúja az Indexen.
„2025 októberében különleges gyerekdarab debütál a Szentendrei Teátrumban. A piros esernyő Csetényi Anikó mesejátéka, zenéjét Presser Gábor szerezte. Az előadás egyik producere Bereczki Zoltán, aki a Kolibri Színház viharos körülmények között leváltott főrendezőjét, Vidovszky Györgyöt kérte fel, hogy rendezze meg a darabot. Az előadásban a Kolibri Színház volt művészei szerepelnek.” • A Színház Online beharangozója.
„Presser Gábor, a magyar zenei élet egyik legismertebb és legsokoldalúbb alakja, 1948. május 27‑én született Budapesten. Pályafutását zongoristaként kezdte. Az 1960‑as évek végén az Omega együttes tagjaként vált ismertté, ahol zeneszerzőként és billentyűsként működött közre, olyan slágereket írva, mint a Gyöngyhajú lány. Hihetetlen népszerűségére jellemző, hogy az Arcanum Adatbázisban összesen 25 177 találat van a nevére. 1971‑ben távozott az Omegától, és megalapította a Locomotiv GT (LGT) zenekart, amely a magyar rockzene egyik legfontosabb formációja lett.” • Csizmazia Zoltán visszatekintő írása az Arcanumon.
Rónai Egon beszélgetett Presser Gáborral a Spirit FM Kult-Óra című műsorában az LGT-ről, az októberi nagykoncertekrről, a három új albumról, Dusánról és a dalszövegekről, a 403‑as számról, Kovács Katiról, a Munkakönyv lemezről és sok minden másról.
„A Vígszínház 129. születésnapját nagyszabású koncerttel ünnepeljük. A Víg társulatának előadásában felcsendülnek az elmúlt 50 év legendás zenés előadásainak dalai – Presser Gábor, Szörényi Levente, Másik János, Dés László és Kovács Adrián műveiből. A műsort a színház ikonikus darabjainak slágerei alkotják – többek között A padlás,A Pál utcai fiúk, a Pinokkió,A dzsungel könyve és a Popfesztivál –, nagyzenekari kísérettel, Kovács Adrián és Mester Dávid vezényletével. Hallgassátok meg a Ringasd el magad egy részletét Ertl Zsombor és Gyöngyösi Zoltán, valamint Csapó Attila, Horváth Szabolcs, Márkus Luca, Orosz Ákos és Radnay Csilla előadásában.” • A Vígszínház Facebook-bejegyzése és videója.
„»Az volt a szándékunk, hogy megmutassuk azt, hogy hogy alakul ki a gyerekek és a hozzájuk tartozó felnőttek vagy a hozzájuk tartozó másik gyerekek között a szeretet a segítségadás, a szolidaritás. Egy ilyen színházi rendezés, az a felnőtteket is elgondolkodtatja.« A fenti gondolatokat Presser Gábor mondta el a Pinokkió című előadásról, ugyanis a Pinokkió Kottás Daloskönyve és a benne található CD platinalemez lett februárban.” • A Vígszínház Facebook-bejegyzése és videója.
„Újabb színháztörténeti pillanathoz, az 1100. előadásához érkezik A padlás 2025. február 9‑én a Vígszínházban. Minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művének szövegkönyvét Sztevanovity Dusán és Horváth Péter, dalszövegeit Sztevanovity Dusán, zenéjét Presser Gábor írta. Az előadást Marton László rendezésében mutatták be 1988. január 29‑én. A premier hosszú vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások. Az elmúlt 37 évben megszámlálhatatlanul sokszor nyitották ki a Rubik Ernő által készített Varázskönyv lapjait, Mamóka szilvás gombócai több ezerszer átrepülték már a színpadot, és generációk váltják egymást nemcsak a színpadon, hanem a nézőtéren is: vannak, akik még gyerekként látták a bemutatót, ma pedig már unokájukkal együtt izgulják végig Rádi és a szellemek örök érvényű történetét.” • Hír a Vígszínház weboldalán.
„13 éve már, hogy nincs nemzeti légitársasága Magyarországnak. Több százan vesztették el a munkájukat. De hol vannak most az egykori dolgozók? És mit érez ma Presser Gábor, amikor meghallja a saját melódiáját, minden idők talán legszebb indulóját?” • Berecz Péter riportja az ATV Heti Napló Sváby Andrással című műsorában.
„A szerelvények több mint egy héten át a külső vágányokra érkeztek és azokról indultak, a Nyugati csarnoka a Zenevonaté lett 1992 májusában. Több estén át búcsúzott – vagy mégsem – a legendás Locomotiv GT, amely nagyjából egymillió ember életét alakította át nyolc napra, és ki tudja, hány millióét formálta örökre.” • Hegyi Iván írása a 24.hu hírportálon.
