A napokban azt az ötletet vetette fel a márciusi BKK-beli koncertjeimet szervező @Showtime iroda, hogy talán jó gondolat lehetne még egy, egy negyedik koncertet is megtartani. (A már háromszor kényszerűen elhalasztott 2020. májusi tervezett koncertjeimről van szó, melynek megvásárolt jegyei természetesen érvényesek a 2022. március 12–13‑i koncertekre a Budapest Kongresszusi Központban: Dalok régről és nemrégről.)
Egy negyedik koncertnél engem jobban érdekel egy másfajta találkozás a közönséggel, nevezetesen egy nyilvános főpróba. Csináltam már ilyet, eleinte azt hittem, hogy ez csak a „szakmát” érdekelheti, de nem.
Mivel a koncert bizonyos perceiben 40–45‑en leszünk a színpadon, minden dal minden részlete kínálhat megoldani, „last minute” finomítani-, vagy egyszerűen javítanivalót.
Ha kell, leállunk, ha nem kell, annál jobb. Nekünk izgalmas lesz.
Március 5‑én, szombaton 15 órától Révkomáromban, az Egressy Béni Városi Művelődési Központban (Hradná 1.), az esti koncert előtt főpróbát tartanak Presser Gábor és zenészbarátai. Jegyek kaphatók a VMK jegypénztárában (tel.: +421 905 892 579), valamint online a VMK weblapján.
Azt találtam ki, hogy a következő nagykoncertemen legyen egy (legalább 1) zongora, és legyen még egy pár szép instrument, lehessek én a zongoránál, és néha (vagy nem néha) jöjjön be egy-két-hár’-négy-nyolc-tíz muzsikus, talán énekelő hölgyek is? (de ne legyünk negyvennél többen!), és csapjunk a húrok közé, vagy oda, amitől megszólal az a hangszer!
És „az lenne jó” – ha a nézőtéren meg ott ülnének Önök!
Ekkor azt kérdezték a szakemberek, hogy ennyi embert hangszert és egyebet hogy fogunk utaztatni?
Mondtam, kibérelünk egy csuklós buszt. Nem nevetgéltek.
De hát sehol nincs ekkora színpad!
– De van, Komáromban az Egressy!
Hát így lesz egyetlen koncertünk a Felvidéken, az pedig Komáromban, 2022. március 5‑én!
Március 5‑én, szombaton 19 órától Révkomáromban, az Egressy Béni Városi Művelődési Központban (Hradná 1.) ad koncertet Presser Gábor. Az előadásra minden jegy elkelt.
„Már lassan 20 éve ismeri egymást Presser Gábor és Oláh Ibolya. A köztük lévő szoros kapcsolatot újabb dalokban mutatják meg. Az énekesnő reméli, hogy a jövőben ő is fel tud karolni fiatal tehetséget, ahogy Presser Gábor tette vele.” • Fehér István riportja az RTL Klub Fókusz című műsorában.
Az egri Harlekin Bábszínház január 23‑án mutatja be a Túl a Maszat-hegyen című zenés kalandjátékot. A báb- és díszlettervező Trufusz Péter, a rendező Veres András.
„A Táncdalfesztivál és a brit Pop Idol nyomdokain indult Megasztár 2003‑ban mindent letarolt: egy egész ország szurkolt a képernyők előtt Oláh Ibolyának és versenytársainak, de az utána következő évadok is számos nézettségi rekordot megdöntöttek. Ünnepi különkiadásunkban a műsor egykori énekeseivel, a zsűri tagjaival, a kreatív stábbal és Tillával emlékezünk a Megasztár médiatörténeti jelentőségére, de persze felcsendül majd néhány dal is!” • A Partizán összeállítása.
„Jövő márciusban Komáromban 30–35 zenésztársa kíséretében az Egressy Béni Városi Művelődési Központban ad nagykoncertet Presser Gábor. Erről, a próbafolyamat viszontagságairól, a dalválasztás kínjairól és a nyilvános főpróbák varázsáról beszélgettünk a nemzet Pici bácsijával.” • Pomichal Krisztián interjúja Presser Gáborral a Ma7 felvidéki hírportálon.
Abaházi Csaba beszélgetett Presser Gáborral és Falusi Mariann-nal a Retro Rádió Abaházi Presszó című műsorában a márciusi BKK-koncertekről és még sok minden másról. A műsorban élőben eljátszottak hat dalt, hármat a Facebookon is közvetítettek.
„Aki attól tartott, hogy esetleg nem maradt volna Presser Gáborban elég sztori a második felvonásra, szólok, hogy megnyugodhat. Az érettségije kacifántos históriájától az indulás buktatóin át a turnék, koncertek, a megasztáros zsűrizés következményéig sok minden szóba kerül. Egy kelet-európai zeneszerző élete bontakozik ki a gulyáskommunizmustól a vadkapitalista szabadság viharán át a jelenünkig. Zongorázni lehet az egészet!” • Papp Sándor Zsigmond könyvajánlója a Könyvteraszon.
„A Könyvtámasz vendége Presser Gábor Kossuth- és Erkel-díjas előadóművész, zeneszerző. Senkinek nem kell bemutatni, most viszont ő mutatkozik be, mégpedig elsőkönyves íróként. A Presser könyve nagy sikerű első része után nemrég megjelent a memoár második kötete.” • Szűcs Péter beszélgetett Presser Gáborral a Libri Magazin podcast-csatornáján.
Vajon mi van a papíron? Az biztos, hogy dalszöveg, valami kézzel írott. Az írógéppapírnál kicsit kisebbnek látszik. Biztos, hogy stúdióban vagyunk, azt sejtem, a Tízezer lépés lemez felvételei idején készülhetett a fotó.
Nincs a képen semmi rossz, két ember dolgozik. De ha ránézek, elfog a szomorúság.
Melyik dal lehet? Már nem tudjuk meg soha.
Jaj, Mecky ❤
„A Road Movie produkció fontos része a Road Movie Guide Tillával sorozat. Ezekben a félórás filmekben az előadók részletesen bemutatják a dalaikat ihlető tájakat. Tillát kértük fel, hogy ő legyen az a kíváncsi idegenvezető, aki a nézőknek minden érdekeset megmutat. A Road Movie célja ezzel teljes mértékben megvalósul, a filmeket látva ugyanis biztosra vehetjük, hogy a rajongók közül sokan kelnek majd útra, felfedezni a kedvenc zenekaraik szívéhez legközelebb álló tájakat.”
„Presser Gábor a Fókusznak megmutatta féltve őrzött relikviáit a különleges musical 35 évvel ezelőtti születéséről. A padlás már 1000. alaklommal nyílt meg a nézők előtt a Vígszínházban a hétvégén. Ez pedig igazi színháztörténeti pillanat, hiszen az 1988‑as bemutató óta látható itt az előadás, amire eddig több mint egymillió néző vásárolt jegyet.” • Fehér István riportja az RTL Klub Fókusz című műsorában.
"A Road Movie keretében a legnépszerűbb hazai zenekarokat és előadókat kértük fel, hogy olyan dalokat írjanak, amelyekben a hozzájuk legközelebb álló tájak, utcák, terek, városok vagy éppen régiók elevenednek meg. A szerzők mellett neves zenei és játékfilmes rendezők készítenek klipet a dalokhoz.
Szereplők: Karácsony János, Presser Gábor és Solti János, valamint: Bagossy Norbert, Beck Zoli, Födő Sándor, Járai Márk, Kiss Tibi, Lábas Viki, Oláh Ibolya, Papp Szabi, Rúzsa Magdi, Szabó Attila, Szabó Tamás, Vitáris Iván, Wunderlich József."
„Tegnap este tartották A padlás ezredik előadását a Vígszínházban. Az 1988‑ban bemutatott musical a legtöbbször játszott, magyar szerzők által írt darab. Már több mint egymillió néző látta. A darab 13 karakterének bőrébe az évtizedek során csaknem 100 színész bújt, akik közül sokan feltűntek a jubileumi eloadásban is.” • Fehér István riportja az RTL Klub RTL Híradó című műsorában.
„»Ott volt a Nem szólnak a csillagok szövege – és azonnal szólni kezdett« – emlékszik Presser Gábor A padlás megszületésének első pillanataira. A Vígszínház félig mese, félig musicaljét Sztevanovity Dusán és Horváth Péter szövegkönyvével, Sztevanovity Dusán dalszövegeivel és Presser Gábor zenéjével 1988. január 29‑én mutatták be, Marton László rendezésében. A harminchárom éve létrejött előadás azóta is folyamatosan fut, most pedig ezredik alkalommal áll színpadra. Az eredeti alkotógárdából már többen nincsenek közöttünk, vannak viszont, akik több szerepet is eljátszottak. De hogy került a darabba szilvásgombóc, és miért szólítja meg még ma is a nézőket? Az alkotók meséltek a 24.hu-nak.” • Bánszegi Rebeka és Bodnár Judit Lola összeállítása.
„Harminchárom éve játsszák, ráadásul folyamatosan telt házzal A padlás című mesemusicalt a Vígszínházban: november 20‑án lesz a darab ezredik előadása a Szent István körúton, de az elmúlt évtizedekben szinte az ország összes színháza is a műsorára tűzte. A zeneszerzővel, Presser Gáborral és a szövegíróval, Sztevanovity Dusánnal beszélgettünk a darab születésének nehéz körülményeiről, arról, miért fújták le a londoni premiert, miért nem valósult még meg a Broadway-bemutató, de kiderült az is, benne van-e a darabban az előző rendszer lehelete.” • Kovács Bálint interjúja Presser Gáborral és Sztevanovity Dusánnal a hvg.hu-n.
Kocsonya Zoltán beszélgetett Presser Gáborral az Infostarton és az InfoRádióban a járványhelyzetről, a háromszor elhalasztott BKK-koncertről, az 1000. Padlásról, a darab születéséről, az amerikai bemutató esélyeiről, a Vígszínházról, a Voltam Ibojka albumról, a Női posta című színházkoncerti estről és a nőknek írt dalokról.
Abaházi Csaba beszélgetett Presser Gáborral és Oláh Ibolyával a Retro Rádió Abaházi Presszó című műsorában a Voltam Ibojka albumról és a Női posta című színházkoncerti estről. A műsorban Oláh Ibolya és Presser Gábor élőben eljátszott hat dalt az albumról, hármat a Facebookon is közvetítettek.
„Volt egy időszak – 2003 és 2004 fordulóján –, amikor a népszerű zenész, zeneszerző szeme kikerekedett, fejét fölkapta egy hang hallatán. És volt egy lány: egy személyben harsány és csendes, szertelen, közben félénk, vagány mégis szorongó. Ez a lány a Megasztár mikrofonja elé állt, de valójában fogalma sem volt, milyen útra lép, és azt sem tudta, mi rejtőzik a torkában. Ő akkor csak annyit tudott: szeret és akar énekelni. Presser Gábor mesél Oláh Ibolyáról.” • Árvai Magdolna interjúja a Nők Lapja október 27‑én megjelent számában és a Nők Lapja weblapján olvasható.
November elejétol folytatódik a Csík Zenekar és az LGT közös turnéja, mely karácsonyig több városban lesz látható és hallható. A turné előadásain az LGT legendás slágerei csendülnek fel a Csík Zenekar, valamint az eredeti előadók, Presser Gábor és Karácsony János James tolmácsolásában. Presser úgy gondolja, hogy ezek a feldolgozások újdonságokat mutatnak meg nekik is saját zenéjükből. • Bereczki Zoltán beszélgetett Presser Gáborral a LifeTV Ébredj velünk című műsorában.
Buza Sándor beszélgetett Presser Gáborral, Oláh Ibolyával és Vető Gáborral a Trend Fm Menni-Enni című műsorában a Voltam Ibojka albumról és a Női posta című színházkoncerti estről.
A Klubrádió Örömzene című műsorában Ámon Betti beszélgetett Oláh Ibolyával, Presser Gáborral és Bíró Krisztával a Voltam Ibojka albumról és a Női posta című színházkoncerti estről.
"A közelgő Könyvhét alkalmából a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése ma kihirdette az eseményen átadásra kerülő Szép Magyar Könyv díjakat, ahol Presser Gábor önéletrajzának első kötete elnyerte a főpolgármester különdíját. Gratulálunk az alkotóknak, Széplaki Gyöngyi tipográfusnak, Sárvári Enikő képszerkesztőnek, Tillai Tamás kötet- és borítótervezonek, Takács M. József szerkesztőnek és természetesen a szerzőnek, Presser Gábornak. A borítófotót Ajkai Dávid készítette, az alábbi képért pedig Valuska Gábornak mondunk hálát.
Novemberben érkezik az életrajz folytatása, a Presser könyve 2 már előjegyezhető: https://bit.ly/Presser_konyve_2" • A Helikon Kiadó Facebook-bejegyzése.
„A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon koncertezett pénteken Presser Gábor, Karácsony János és a Csík Zenekar. A zenészek közös turnéjának, amelynek során LGT-dalok feldolgozásait játsszák, ez volt az egyetlen budapesti állomása. A fellépés előtt Presser Gáborral és Szabó Attilával beszélgettünk.” • Pogonyi Nóra interjúja az Indexen.
„A dal a miénk címmel jelent meg tavaly a Csík Zenekar lemeze, amelyen az ötvenéves LGT legendás slágereit dolgozta fel. Az együttes most Presser Gáborral és Karácsony Jánossal járja az országot, hogy közösen adják elő az újragondolt számokat. Képriport a Tokaji Fesztiválkatlanból.” • Beliczay László fotói a Kultúra.hu portálon.
„A Magyar Posta a magyar rockklasszikusokat bemutató sorozatát 2021‑ben az alapításának 50. évfordulóját ünneplő Locomotiv GT-vel folytatja. A fekete sorszámú, perforált bélyegblokk 50 000, a piros sorszámú vágott változat 4000 példányban, Petényi Tibor Z. grafikusművész tervei szerint készült.” • A Magyar Posta híre.
"Izgalmas vállalkozásba fogott a Csík Zenekar: még soha nem adott ki olyan lemezt, amely csak feldolgozásokat tartalmaz, ráadásul egy zenekar dalaiból válogatva. A 2020‑ban megjelent, A dal a miénk című albumukon az LGT kompozícióit muzsikálják abban az erős népzenei motívumokkal átitatott hangzásvilágban, amely annyira jellemző rájuk.
A Csík Zenekar, Presser Gábor és Karácsony János most egy országos turné keretében mutatja be a 2020‑ban megjelent lemezt. A közel 120 perces produkció egyedülálló látványtechnikával kiegészülve, mégis igazi Csík Zenekar-os környezetben varázsolja színpadra az 50 éves LGT zenekar dalait, ezzel is megmutatva közönségének, hogy legyen szó zenéről vagy színpadi show-ról, a tradícionális és a modern nem csak megfér egymás mellett, hanem megfelelő fúzióban egy egészen új világot is teremt ebben a rohanó 21. században." • A Csík Zenekar weblapjának híre.
„A könyv szerintem legszebb része, ahogy A próba című balettelőadáshoz készített zenéről, az Electromatic szólólemezéről ír, és ezekből a mély gondolatokból van kevés. Persze, ott az ígéret, lesz még egy kötet, és az okosan összeállított első könyvet tekintve el tudom képzelni, hogy majd más alapokról indulva mesél a zeneszerző, kicsit talán intimebb megvilágításban. Viszont amit most Presser könyveként olvashatunk, az inkább a Presser-sztori.” • Végső Zoltán könyvkritikája az Élet és Irodalomban.
Kedves Mindenki,
elkészült velem egy új podcast, már a második, az általam nagyon szeretett @WMNPopfilter (@Csepelyi Adrienn) után „Az élet, meg minden” sorozatban találtam magam, miután néhány órácskát beszélgettem @Tóth Szabolcs Töhötömmel.
Ha van rám – akár részletekben – bő két és fél órájuk, hallgassanak bele! De közben is vigyázzanak magukra és egymásra! (Az EXTRA csak előfizetőknek A padlás amerikai munkáiról szól.)
„Lehet, mégiscsak volt értelme a Raktárkoncert sorozatnak? Nyugodtan elmondható, már Presser Gábornak és barátainak különleges hangulatú előadása miatt is érdemes volt 2020‑ban életre hívni a nehéz helyzetbe került magyar könnyűzenei ipar támogatását célzó, államilag finanszírozott Raktárkoncert sorozatot. De miattuk mindenképpen!” • Kelemen Zoltán kritikája a Nyugat.hu szombathelyi hírportálon.
„Egy teljes könyvet tulajdonképpen egyszemélyes produkcióként előadni nem lehet közönségbarát vállalkozás. Zavarba ejtő feladat elé állítja a befogadót, mert többet követel tőle, mint amennyit egy hangoskönyv igényel, és nem is lehet háttérélményként élvezni, mint egy hangjátékot – jóllehet, a szerző így határozta meg a műfajt. Nehéz elképzelni azt a célközönséget, amelyet hangzó szöveggel negyvenhárom percre a képernyők elé lehet ültetni. Mégis úgy tűnik, hogy van ilyen közönség: a jelek szerint léteznie kell az Esterházy- és a Presser-rajongók közös halmazának, a Szüts Miklós híveivel közös metszetről nem is beszélve.” • Aczél Gábor kritikája az Apokrif Online hálózati irodalmi folyóiratban.
„Hogyan látja a két különböző generációt és stílust képviselő zenész a zene aktuális szerepét az emberek életében, és a változást, amelynek a küszöbén állunk? Hogyan értékeli az egyik korosztály a másik zenéjét? Mennyiben találkoznak hasonló és különböző kihívásokkal? Ezeket a kérdéseket jártuk körül két sikeres zenésszel, Presser Gáborral és Marsalkó Dáviddal.” • Interjú a Hamu és Gyémánt magazin 2021. tavaszi lapszámában.
"A Presser könyve 2 a tavalyi év egyik nagy bestsellerének, Presser Gábor – remek illusztrációkkal színesített – memoárjának folytatása és befejezése. Amikor megjelent a Presser könyve 2020‑ban, Presser Gábor, az elsőkötetes szerző rögtön folytatást is ígért.
A páratlanul gazdag életút történetei még messzebbre viszik az olvasót egy gondolkodó művész emlékeinek világába. Barátságok, anekdoták, korrajzok, világhírű zenészek, szakmai kulisszatitkok, minden, ami az első kötetben már nem fért el. A Presser könyve és a Presser könyve 2 így együtt lesz igazán – Parti Nagy Lajos szavaival élve – »Presser-kész, memoárpróza a javából«.
»Igazán nagy élvezettel olvastam végig Presser könyvét, ezt az időgéppel való száguldozást, melynek állomásai hol könnyed, anekdotázó humorral megfűszerezve bukkantak elő, hol meg haláli komolysággal szigorodtak le a tényszerűségre.« – Sztevanovity Zorán."
Itt rendelhető elő: http://bit.ly/Presser_könyve_2
„Az LGT legendás tagjának önéletrajzi könyve decemberi megjelenése óta tarol a sikerlistákon. Most írja a második kötetet, amelyet ősszel talán már a kezünkben is tarthatunk. Presser Gábor zeneszerző-énekessel háziorvosa ajánlására a személyes találkozás helyett skype-on beszélgetett Koronczay Lilla.” • Az interjú a Nők Lapja Évszakok 2021‑es tavaszi számában jelent meg.
„»Amíg te játszottál a téren, én billentyűket gyúrtam egy zongorán.« Ez a lényeg, minden más pusztán sallang. Egyes egyedül a ZENE számít, ahhoz, hogy megszülessen, éljen, áradjon, gyúrni kell a billentyűket. Mert ha ZENE nincs, akkor már semmi sincs…” • Csizmazia Péter könyvajánlója A mi Pilvaxunk blogon.
A járványok, a válságok elmúlnak, de a művészet örök! Mindannyiunknak tenni kell azért, hogy minél gyorsabban véget érjen a járvány. Rajtad is múlik, hogy mikor találkozhatunk!
Zene: Presser Gábor és Szabó Tamás
Szereplők: Balázs János, Egyed Bea, Gerendás Péter, Gryllus Dorka, Gyémánt Bálint, Harcsa Veronika, Miklósa Erika, Presser Gábor, Simon Kornél, Sztarenki Dóra, Thuróczy Szabolcs, Törőcsik Franciska és a Bonus Track Band: Fényes Gábor, Giret Gábor, Hudák Imre, Chris Mattheisen, Nemes Zoltán, Suga János, Szabó Tamás, Tóth Károly, Czipra Márton
Rendező-operatőr: Salamon András
Producer: Kleb Attila, Vető Balázs
„Miért jó Presser könyve? Mi a titka? Nehéz kötet… (Nem viccelek, lemértem, 1120 gramm!) Jó, viccelek, nem nehéz! Vissza a titkokhoz! Szóval egy nemzet Pici bácsija valami olyanba fogott bele, amibe csak kevesen mernek. Mer őszinte lenni, de harag, gyűlölködés, bosszúvágy, sértődöttség, rosszindulat, bántás nélkül! Ilyesmire kevesen képesek, pláne közéleti személyiségek. Ebben a könyvben a személyesség nem bennfentesség, ebben a könyvben minden történet egy miniatűr korrajz, szociológiai kistanulmány, s ami igen fontos, ZENETÖRTÉNET!” • Szászi Zoltán könyvajánlója a dunszt – kultmag szlovákiai magyar kulturális portálon.
„Feljegyzésekből, kis cetlikből összeálló egész, különleges és titkos fényképek, dalok, újságcikkek. Presser Gábor több szempontból is rendhagyó memoárja – amelynek második kötete az előzetes kiadói hírek szerint még ebben az évben napvilágot lát – elsősorban ötven év zenei pályáját, tágabban pedig hetvenkét évet fog át, amely Presser élettörténete is egyben. De hogyan lett könyv (életregény) ebből a rendkívül sűrű, hatalmas anyagból? S hogyan adható át mindez az olvasónak?” • Gáspár Singer Anna könyvajánlója a Múlt és Jövő Online kulturális portálon.
„Ha szereted a Locomotiv GT zenéjét, akkor azért, ha nem, akkor azért is el kell olvasni Presser Gábor könyvét és megnézni a Barta Tamásról szóló dokumentumfilmet. Jómagam az előbbi csoportba tartozom, jó előre tudtam mindkettőről, és élmény volt beleásni magamat mindkettőbe. Nem feltétlenül szépek ezek a történetek, de talán nem is ez a céljuk.” • Katona Zoltán könyv- és filmajánlója a Liget.ro erdélyi kulturális portálon.
A Módos. Így beszélt róla a „szakma”.
Az, hogy akkor a tévénézők elé kerültek, és még ma is láthatóak a magyar jazz-pop-rockzene hetvenes-nyolcvanas évekbeli lenyomatai, az nagyrészt neki köszönhető.
„Hallotta a zenét”, nem csak hallgatta. Órákon át beszélgettünk egy lemezről, egy dalról, egy zongoraszólóról. Szerencsés ember volt, a szenvedélye egyben a munkája is lehetett. És mi is, mert a barátunk volt.
„Presser Gábor ironikus-önironikus, sodró ritmusú emlékezése különös metszetű korrajz. Memoár, melyben a múltidézést dokumentumközlések, esszéisztikus meditációk tarkítják. A lényeg azonban az »eltűnt idő« evokációja, minden egyéb ennek van alárendelve, s így itt is messzemenően érvényesül az emlékirat egyik eredendő sajátossága: a memória működésének szuverenitása, vagyis szubjektivitása.” • Balogh Ernő könyvkritikája a Népszavában.
Leirer Timi beszélgetett Presser Gáborral a Retro Rádió Hétvége Reggel című műsorában a Presser könyvéről, az Omega és az LGT külföldi lehetőségeiről és esélyeiről, valamint a két készülő albumról.
„Vámos Miklós ebben a hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal a Helikonnál megjelent Presser könyvét ajánlja, amire az önéletrajzi mű szerzője, Presser Gábor reagál.” • Vámos Miklós könyvajánlója és Presser Gábor írása a Fidelio.hu kulturális portálon.
„Tavaly novemberben a Helikon Kiadó gondozásában jelent meg Presser Gábor önéletrajzi könyvének első kötete, címe nemes egyszerűséggel: Presser könyve. Sokan meg akarták írni őt, végül úgy döntött, az lesz a legjobb, ha maga írja meg a saját emlékeit. Ebből azonban szerencsére nem egy szokványos emlékirat született.” • Bóka B. László könyvajánlója a Szombat folyóiratban.
„Rendhagyó kötetet írt az elmúlt fél évszázad meghatározó magyar muzsikusa, hogy együtt emlékezzen azokkal, akikre szerzeményei valamilyen hatással voltak.” • Falus Tamás könyvajánlója a Jogászvilág portálon.
„Eddig zenét írt és dalszövegeket. Most könyvet, Presser könyve címmel. Nem életrajzot, legalábbis nem olyan klasszikust. De még a történetek sem időrendi sorrendben követik egymást.” • Szabó G. László könyvajánlója az Új Szó szlovákiai magyar hírportálon.
„A helyzet az, hogy itt megírhatnám Moha bácsi könyvét az LGT-ről. Mert tényleg annyi, de annyi mindenben ott voltak, mindenféle személyes ismeretség nélkül az életemben, hogy csuda. De megkísérlem teljesen visszafogni magamat, és irgalmatlan erőfeszítéssel Presser zenéje, együttesei helyett Presser könyvéről fogok írni.” • Mohácsi Mohabácsi Zoltán könyvajánlója a Koncert.hu weboldalon.
Várkonyi Attila beszélgetett Presser Gáborral a Retro Rádió Sztársáv című műsorában a Presser könyve fogadtatásáról, a két készülő albumról, a járvány miatt elmaradt fellépésekről, a korábbi nagy koncertekről, a tiszteletjegyekről, a nyilvános főpróbákról, a hangbeállásokról, az LGT tabáni és a volt szocialista országokban tartott koncertjeiről, az Ifiparkról, valamint a rockzene szerepéről a szocializmus évtizedeiben.
„Nem tudom, kinek mi az első élménye Presserről, nekem, azt hiszem, a Csak dalok CD, ami talán az első volt a szüleim későbbi gyűjteményében, miután megvették, napokig szólt otthon a Rozsdás szög. Biztos nem csak az szólt, de én arra emlékszem leginkább. Aztán jött A padlás, előkerültek a nagymamámnál őrizgetett LGT-lemezek, és Presser Gábor zenéje az életem részévé vált.” • Kormos Lili könyvajánlója a Jelen hetilapban.
