Kedves Mindenki! Felmerülhet a logikus kerdés, hogy miért halasztjuk tovább a koncerteket, ha hamarosan feloldják a korlátozásokat. Nem tudjuk a feloldással járó szabályokat, legfőképp a közönség ültetésére vonatkozóakat. Számunkra a közönségünk biztonsága, egészsége a legfontosabb, már csak önző szempontok miatt is, hiszen: nélkülük nincs koncert. S nem lenne korrekt, sem lojális, ha a jegyeket megvásárló emberek nem éreznék magukat teljes biztonságban koncert közben. Azt akarjuk, hogy a koncertlátogató tudja nyugodtan és felszabadultan élvezni azt, amit szeret, amire kíváncsi, amiért fizetett. Jövő év márciusra talán végleg lecseng ez a rémálom. Mindenkinek borzalmasan nehéz ez az időszak. A mi csapatunk egy szakmai-emberi csapást is el kellett viseljen, Brády Márton, a koncertünk fő szervezője nem élte túl a Covid fertőzést. 54 éves volt. Vezér nélkül kell folytassuk ezt a „csatát”. 2022. március 12–13. Ez volt a legközelebbi szabad dátum az – amúgy tervezett és az elmúlt évben elhalasztott rendezvényekkel zsúfolt – Budapesti Kongresszusi Központban (az ott dolgozóknak ezúton is köszönöm a rugalmasságot és segítőkészséget, különösen Marci halálát követően…) Ez a két márciusi nap most persze távolinak tűnik, de biztonságosnak is. Jó lenne már együtt lenni, zenélni. Zenélni embereknek. Vigyázzanak magukra, Mindenkire!
„Lehet, mégiscsak volt értelme a Raktárkoncert sorozatnak? Nyugodtan elmondható, már Presser Gábornak és barátainak különleges hangulatú előadása miatt is érdemes volt 2020‑ban életre hívni a nehéz helyzetbe került magyar könnyűzenei ipar támogatását célzó, államilag finanszírozott Raktárkoncert sorozatot. De miattuk mindenképpen!” • Kelemen Zoltán kritikája a Nyugat.hu szombathelyi hírportálon.
„Egy teljes könyvet tulajdonképpen egyszemélyes produkcióként előadni nem lehet közönségbarát vállalkozás. Zavarba ejtő feladat elé állítja a befogadót, mert többet követel tőle, mint amennyit egy hangoskönyv igényel, és nem is lehet háttérélményként élvezni, mint egy hangjátékot – jóllehet, a szerző így határozta meg a műfajt. Nehéz elképzelni azt a célközönséget, amelyet hangzó szöveggel negyvenhárom percre a képernyők elé lehet ültetni. Mégis úgy tűnik, hogy van ilyen közönség: a jelek szerint léteznie kell az Esterházy- és a Presser-rajongók közös halmazának, a Szüts Miklós híveivel közös metszetről nem is beszélve.” • Aczél Gábor kritikája az Apokrif Online hálózati irodalmi folyóiratban.
„Hogyan látja a két különböző generációt és stílust képviselő zenész a zene aktuális szerepét az emberek életében, és a változást, amelynek a küszöbén állunk? Hogyan értékeli az egyik korosztály a másik zenéjét? Mennyiben találkoznak hasonló és különböző kihívásokkal? Ezeket a kérdéseket jártuk körül két sikeres zenésszel, Presser Gáborral és Marsalkó Dáviddal.” • Interjú a Hamu és Gyémánt magazin 2021. tavaszi lapszámában.
„A Presser könyve 2 a tavalyi év egyik nagy bestsellerének, Presser Gábor – remek illusztrációkkal színesített – memoárjának folytatása és befejezése. Amikor megjelent a Presser könyve 2020‑ban, Presser Gábor, az elsőkötetes szerző rögtön folytatást is ígért. A páratlanul gazdag életút történetei még messzebbre viszik az olvasót egy gondolkodó művész emlékeinek világába. Barátságok, anekdoták, korrajzok, világhírű zenészek, szakmai kulisszatitkok, minden, ami az első kötetben már nem fért el. A Presser könyve és a Presser könyve 2 így együtt lesz igazán – Parti Nagy Lajos szavaival élve – »Presser-kész, memoárpróza a javából«. »Igazán nagy élvezettel olvastam végig Presser könyvét, ezt az időgéppel való száguldozást, melynek állomásai hol könnyed, anekdotázó humorral megfűszerezve bukkantak elő, hol meg haláli komolysággal szigorodtak le a tényszerűségre.« – Sztevanovity Zorán.” Itt rendelhető elő: http://bit.ly/Presser_könyve_2
„Az LGT legendás tagjának önéletrajzi könyve decemberi megjelenése óta tarol a sikerlistákon. Most írja a második kötetet, amelyet ősszel talán már a kezünkben is tarthatunk. Presser Gábor zeneszerző-énekessel háziorvosa ajánlására a személyes találkozás helyett skype-on beszélgetett Koronczay Lilla.” • Az interjú a Nők Lapja Évszakok 2021‑es tavaszi számában jelent meg.
„»A szívünkben, a lelkünkben, a gondolatainkban. Vágyunk a közös élményre, a találkozásra. Ahogy korábban« – írták a Szegedi Nemzeti Színház honlapján a teátrum alkotói, akik egy különleges videóval, az LGT Rádió című számával készültek március 27‑re, a színházi világnapra.” • A Színház.online híre.
„»Amíg te játszottál a téren, én billentyűket gyúrtam egy zongorán.« Ez a lényeg, minden más pusztán sallang. Egyes egyedül a ZENE számít, ahhoz, hogy megszülessen, éljen, áradjon, gyúrni kell a billentyűket. Mert ha ZENE nincs, akkor már semmi sincs…” • Csizmazia Péter könyvajánlója A mi Pilvaxunk blogon.
A járványok, a válságok elmúlnak, de a művészet örök! Mindannyiunknak tenni kell azért, hogy minél gyorsabban véget érjen a járvány. Rajtad is múlik, hogy mikor találkozhatunk! Zene: Presser Gábor és Szabó Tamás Szereplők: Balázs János, Egyed Bea, Gerendás Péter, Gryllus Dorka, Gyémánt Bálint, Harcsa Veronika, Miklósa Erika, Presser Gábor, Simon Kornél, Sztarenki Dóra, Thuróczy Szabolcs, Törőcsik Franciska és a Bonus Track Band: Fényes Gábor, Giret Gábor, Hudák Imre, Chris Mattheisen, Nemes Zoltán, Suga János, Szabó Tamás, Tóth Károly, Czipra Márton Rendező-operatőr: Salamon András Producer: Kleb Attila, Vető Balázs
„Miért jó Presser könyve? Mi a titka? Nehéz kötet… (Nem viccelek, lemértem, 1120 gramm!) Jó, viccelek, nem nehéz! Vissza a titkokhoz! Szóval egy nemzet Pici bácsija valami olyanba fogott bele, amibe csak kevesen mernek. Mer őszinte lenni, de harag, gyűlölködés, bosszúvágy, sértődöttség, rosszindulat, bántás nélkül! Ilyesmire kevesen képesek, pláne közéleti személyiségek. Ebben a könyvben a személyesség nem bennfentesség, ebben a könyvben minden történet egy miniatűr korrajz, szociológiai kistanulmány, s ami igen fontos, ZENETÖRTÉNET!” • Szászi Zoltán könyvajánlója a dunszt – kultmag szlovákiai magyar kulturális portálon.
„Feljegyzésekből, kis cetlikből összeálló egész, különleges és titkos fényképek, dalok, újságcikkek. Presser Gábor több szempontból is rendhagyó memoárja – amelynek második kötete az előzetes kiadói hírek szerint még ebben az évben napvilágot lát – elsősorban ötven év zenei pályáját, tágabban pedig hetvenkét évet fog át, amely Presser élettörténete is egyben. De hogyan lett könyv (életregény) ebből a rendkívül sűrű, hatalmas anyagból? S hogyan adható át mindez az olvasónak?” • Gáspár Singer Anna könyvajánlója a Múlt és Jövő Online kulturális portálon.
„Ha szereted a Locomotiv GT zenéjét, akkor azért, ha nem, akkor azért is el kell olvasni Presser Gábor könyvét és megnézni a Barta Tamásról szóló dokumentumfilmet. Jómagam az előbbi csoportba tartozom, jó előre tudtam mindkettőről, és élmény volt beleásni magamat mindkettőbe. Nem feltétlenül szépek ezek a történetek, de talán nem is ez a céljuk.” • Katona Zoltán könyv- és filmajánlója a Liget.ro erdélyi kulturális portálon.
A Módos. Így beszélt róla a „szakma”. Az, hogy akkor a tévénézők elé kerültek, és még ma is láthatóak a magyar jazz-pop-rockzene hetvenes-nyolcvanas évekbeli lenyomatai, az nagyrészt neki köszönhető. „Hallotta a zenét”, nem csak hallgatta. Órákon át beszélgettünk egy lemezről, egy dalról, egy zongoraszólóról. Szerencsés ember volt, a szenvedélye egyben a munkája is lehetett. És mi is, mert a barátunk volt.
„Presser Gábor ironikus-önironikus, sodró ritmusú emlékezése különös metszetű korrajz. Memoár, melyben a múltidézést dokumentumközlések, esszéisztikus meditációk tarkítják. A lényeg azonban az »eltűnt idő« evokációja, minden egyéb ennek van alárendelve, s így itt is messzemenően érvényesül az emlékirat egyik eredendő sajátossága: a memória működésének szuverenitása, vagyis szubjektivitása.” • Balogh Ernő könyvkritikája a Népszavában.
Leirer Timi beszélgetett Presser Gáborral a Retro Rádió Hétvége Reggel című műsorában a Presser könyvéről, az Omega és az LGT külföldi lehetőségeiről és esélyeiről, valamint a két készülő albumról.
„Vámos Miklós ebben a hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal a Helikonnál megjelent Presser könyvét ajánlja, amire az önéletrajzi mű szerzője, Presser Gábor reagál.” • Vámos Miklós könyvajánlója és Presser Gábor írása a Fidelio.hu kulturális portálon.
„Tavaly novemberben a Helikon Kiadó gondozásában jelent meg Presser Gábor önéletrajzi könyvének első kötete, címe nemes egyszerűséggel: Presser könyve. Sokan meg akarták írni őt, végül úgy döntött, az lesz a legjobb, ha maga írja meg a saját emlékeit. Ebből azonban szerencsére nem egy szokványos emlékirat született.” • Bóka B. László könyvajánlója a Szombat folyóiratban.
„Rendhagyó kötetet írt az elmúlt fél évszázad meghatározó magyar muzsikusa, hogy együtt emlékezzen azokkal, akikre szerzeményei valamilyen hatással voltak.” • Falus Tamás könyvajánlója a Jogászvilág portálon.
„Eddig zenét írt és dalszövegeket. Most könyvet, Presser könyve címmel. Nem életrajzot, legalábbis nem olyan klasszikust. De még a történetek sem időrendi sorrendben követik egymást.” • Szabó G. László könyvajánlója az Új Szó szlovákiai magyar hírportálon.
„A helyzet az, hogy itt megírhatnám Moha bácsi könyvét az LGT-ről. Mert tényleg annyi, de annyi mindenben ott voltak, mindenféle személyes ismeretség nélkül az életemben, hogy csuda. De megkísérlem teljesen visszafogni magamat, és irgalmatlan erőfeszítéssel Presser zenéje, együttesei helyett Presser könyvéről fogok írni.” • Mohácsi Mohabácsi Zoltán könyvajánlója a Koncert.hu weboldalon.
Várkonyi Attila beszélgetett Presser Gáborral a Retro Rádió Sztársáv című műsorában a Presser könyve fogadtatásáról, a két készülő albumról, a járvány miatt elmaradt fellépésekről, a korábbi nagy koncertekről, a tiszteletjegyekről, a nyilvános főpróbákról, a hangbeállásokról, az LGT tabáni és a volt szocialista országokban tartott koncertjeiről, az Ifiparkról, valamint a rockzene szerepéről a szocializmus évtizedeiben.
„Nem tudom, kinek mi az első élménye Presserről, nekem, azt hiszem, a Csak dalok CD, ami talán az első volt a szüleim későbbi gyűjteményében, miután megvették, napokig szólt otthon a Rozsdás szög. Biztos nem csak az szólt, de én arra emlékszem leginkább. Aztán jött A padlás, előkerültek a nagymamámnál őrizgetett LGT-lemezek, és Presser Gábor zenéje az életem részévé vált.” • Kormos Lili könyvajánlója a Jelen hetilapban.
