„Ha szereted a Locomotiv GT zenéjét, akkor azért, ha nem, akkor azért is el kell olvasni Presser Gábor könyvét és megnézni a Barta Tamásról szóló dokumentumfilmet. Jómagam az előbbi csoportba tartozom, jó előre tudtam mindkettőről, és élmény volt beleásni magamat mindkettőbe. Nem feltétlenül szépek ezek a történetek, de talán nem is ez a céljuk.” • Katona Zoltán könyv- és filmajánlója a Liget.ro erdélyi kulturális portálon.
A Módos. Így beszélt róla a „szakma”. Az, hogy akkor a tévénézők elé kerültek, és még ma is láthatóak a magyar jazz-pop-rockzene hetvenes-nyolcvanas évekbeli lenyomatai, az nagyrészt neki köszönhető. „Hallotta a zenét”, nem csak hallgatta. Órákon át beszélgettünk egy lemezről, egy dalról, egy zongoraszólóról. Szerencsés ember volt, a szenvedélye egyben a munkája is lehetett. És mi is, mert a barátunk volt.
„Presser Gábor ironikus-önironikus, sodró ritmusú emlékezése különös metszetű korrajz. Memoár, melyben a múltidézést dokumentumközlések, esszéisztikus meditációk tarkítják. A lényeg azonban az »eltűnt idő« evokációja, minden egyéb ennek van alárendelve, s így itt is messzemenően érvényesül az emlékirat egyik eredendő sajátossága: a memória működésének szuverenitása, vagyis szubjektivitása.” • Balogh Ernő könyvkritikája a Népszavában.
„Vámos Miklós ebben a hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal a Helikonnál megjelent Presser könyvét ajánlja, amire az önéletrajzi mű szerzője, Presser Gábor reagál.” • Vámos Miklós könyvajánlója és Presser Gábor írása a Fidelio.hu kulturális portálon.
„Tavaly novemberben a Helikon Kiadó gondozásában jelent meg Presser Gábor önéletrajzi könyvének első kötete, címe nemes egyszerűséggel: Presser könyve. Sokan meg akarták írni őt, végül úgy döntött, az lesz a legjobb, ha maga írja meg a saját emlékeit. Ebből azonban szerencsére nem egy szokványos emlékirat született.” • Bóka B. László könyvajánlója a Szombat folyóiratban.
„Rendhagyó kötetet írt az elmúlt fél évszázad meghatározó magyar muzsikusa, hogy együtt emlékezzen azokkal, akikre szerzeményei valamilyen hatással voltak.” • Falus Tamás könyvajánlója a Jogászvilág portálon.
„Eddig zenét írt és dalszövegeket. Most könyvet, Presser könyve címmel. Nem életrajzot, legalábbis nem olyan klasszikust. De még a történetek sem időrendi sorrendben követik egymást.” • Szabó G. László könyvajánlója az Új Szó szlovákiai magyar hírportálon.
„A helyzet az, hogy itt megírhatnám Moha bácsi könyvét az LGT-ről. Mert tényleg annyi, de annyi mindenben ott voltak, mindenféle személyes ismeretség nélkül az életemben, hogy csuda. De megkísérlem teljesen visszafogni magamat, és irgalmatlan erőfeszítéssel Presser zenéje, együttesei helyett Presser könyvéről fogok írni.” • Mohácsi Mohabácsi Zoltán könyvajánlója a Koncert.hu weboldalon.
Várkonyi Attila beszélgetett Presser Gáborral a Retro Rádió Sztársáv című műsorában a Presser könyve fogadtatásáról, a két készülő albumról, a járvány miatt elmaradt fellépésekről, a korábbi nagy koncertekről, a tiszteletjegyekről, a nyilvános főpróbákról, a hangbeállásokról, az LGT tabáni és a volt szocialista országokban tartott koncertjeiről, az Ifiparkról, valamint a rockzene szerepéről a szocializmus évtizedeiben.
„Nem tudom, kinek mi az első élménye Presserről, nekem, azt hiszem, a Csak dalok CD, ami talán az első volt a szüleim későbbi gyűjteményében, miután megvették, napokig szólt otthon a Rozsdás szög. Biztos nem csak az szólt, de én arra emlékszem leginkább. Aztán jött A padlás, előkerültek a nagymamámnál őrizgetett LGT-lemezek, és Presser Gábor zenéje az életem részévé vált.” • Kormos Lili könyvajánlója a Jelen hetilapban.
Presser Gábor volt Falusi Mariann és Lang Györgyi vendége a Klubrádió Vidám Karácsony című műsorában. A Presser könyvéről beszélgettek, de szóba került a zenésztársak elvesztése, a dalszövegírás, a raktárszínház-koncert, a két készülő szólólemez, a Csík Zenekarral közösen felvett A dal a miénk album, az Amadindával közös szilveszteri koncertek, a járvány, a régi és az új zenék, az LGT és még sok minden más.
„Korrajz a vasfüggöny mögötti abszurd időkről, a kommunista rock and rollról, az LGT csúcskorszakairól. A Presser könyve egy sűrű élet anekdotákba fűzött emlékei, élményei, történései – Szüts Miklós szavaival – a »kis idők Nagy Tanújától«.” • Szentgyörgyi Rita interjúja Presser Gáborral a HVG-ben és hvg360‑on.
„Presser könyve címmel jelent meg… nem, nem Presser Gábor életrajza, nem a memoárja, nem a visszaemlékezései, hanem a könyve. Ő maga is így fogalmaz, hogy ez egy forma, tele a dolgaival. Szabálytalanul, Presser Gábor-osan.” • Kormos Lili interjúja Presser Gáborral a Jelen hetilap december 17‑ei dupla számában jelent meg.
„Abban a pillanatban kértem interjút tőle, amikor megtudtam, hogy megjelenik az önéletrajza. Sejtettem, hogy nem szokványos könyvvel rukkol elő, de az 500 oldalas kötetet olvasni olyan, mint a cukortól megrészegülve ténferegni egy édességboltban. Sztorik, archív fotók és relikviák képei, régi szlengek, zenekari legendáriumok eddig legfeljebb kevesek által ismert részletei. Sokáig úgy tűnt, a vírus miatt nem valósulhat meg az interjú, ám íme, mégiscsak itt a Popfilter karácsonyi különkiadása: Presser Gáborral!” • Csepelyi Adrienn beszélgetett Presser Gáborral a Popfilter podcast adásában.
„Az idei év egyik legfontosabb könnyűzenei kötetét, Presser Gábor egészen elképesztő memoárját erre a várhatóan csendes, kicsit szomorkás karácsonyra időzítve hozta ki a Helikon Kiadó.” • Molnár Barnabás kritikája az Open Air Rádió weblapján.
„Az LGT-t vezető Presser Gábor esetében ott van egy nagy adag rácsodálkozás: a veterán rockzenész is milyen jól ír. Nemrég egy beszélgetésben arról számolt be, hogy még számára is meglepő volt, hogy mennyire lazán és gyorsan ír, meg hogy milyen könnyedén jönnek elő az emlékek – miközben sosem volt az a visszatekintő, nosztalgiázó ember. A Presser Gábor életéről szóló vaskos, rengeteg korabeli dokumentummal, jegyzettel és fényképpel teli könyvet lapozgatva-olvasgatva azért mi nagyon örülünk annak, hogy végül felfedezte magában ezt a visszaemlékező-összegző énjét.” • Wágner Gábor könyvajánlója a We Love Budapest weboldalon.
„Gimnazistaként, az LGT-rajongásom csúcsán olvastam az És ilyen a boksz? – Az LGT-sztori címu könyvet, ami gyorstalpalónak és kordokumentumnak nem rossz, sokat idézgettem belőle ismerőseim nagy örömére, de azért hiányérzetet hagyott maga után. A Presser könyvéből kiderül, miért is lett kicsit összecsapva, és miért erősen csonkítva jelent meg. Bár az új könyv nem az LGT történetét kísérli meg újra elmondani, sok mozaikdarab a helyére került.” • Sallai László könyvkritikája a KULTer.hu kulturális portálon.
„A kanyhaló dzsanista virgázik a lavottán. Tudjátok, hogy ez a mondat mit jelent? Ha zenészek lennétek, valószínűleg tudnátok. De van egy jó hírünk: Presser Gábor tudja. A beszélgetés apropója: a zenész könyvet írt, amelynek címe: Presser könyve 1.” • Veress Dóra és Gellért Gábor beszélgetett Presser Gáborral a Budapest TE meg Én podcast adásában.
„Nyár közepén rögzítette a Csík Zenekar az LGT feldolgozásait tartalmazó anyagát Presser Gáborral és Karácsony Jánossal. A stúdiófelvételeken mi is ott voltunk, az alábbi kisfilm a munka legmeghittebb és legvidámabb pillanatait örökítette meg. A Kultúrpart filmjének rendezője, vágója és operatőre Mészáros Balázs volt.” • A Kultúrpart cikke.
„»Tudtam, hogy ha még egyszer megkérdezi tőlem valaki, miért jöttem el az Omegából, vagy hogyan alakult meg az LGT, ott kő kövön nem marad. Ha ezt kell újra elmondanom ezerháromszázadszor is, akkor nem« – mondta Presser Gábor, és inkább megírta. Impressziók Presser könyvéről.” • Vig György írása az Indexen.
„Az ember teljesen mindegy, hogy mit csinál, mindig egyformán dolgozik – mondta a könyvírás tapasztalatairól Presser Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában. A legendás zeneszerző és zenész nemcsak a Presser könyve alkotási folyamatairól beszélt, hanem az élete legfontosabb eseményeiről, az első pianínóról, az elbukott zeneakadémiai felvételiről, a cenzúráról meg persze az Omegáról és az LGT-ről.” • Kocsonya Zoltán interjúja az Infostarton és az InfoRádióban.
„A régi barát, a Vígszínház dramaturgja, Radnóti Zsuzsa – akinek közbenjárása segített, hogy a Presser könyve elkészüljön –, korábban már pár sorban ajánlotta a megjelenése napján Presser Gábor életrajzát. Exkluzív, kifejezetten a blognak készült írásából az is kiderül, neki mint olvasónak hogy tetszett a könyv.” • Radnóti Zsuzsa írása a Nyugati tér blognak.
„A napokban jelent meg Presser Gábor könyve, amelyet nevezhetünk önéletrajznak, memoárnak, vagy ahogy maga a szerző is, egyszerűen Presser könyvének. Amíg haladtam vele, folyton az járt a fejemben, hogy egyszerre olvasok kultúrtörténetet, zenetörténetet, kordokumentumot, miközben rohadt jókat is szórakozok a szó szerint vett vagy picit szabadabban is értelmezhető »backstage«-es visszaemlékezéseken. Ötven év ide vagy oda, a zenének, főleg ennek a zenének mindig van és mindig is lesz aktualitása.” • Meszlényi Márk interjúja Presser Gáborral a Kisalföldben.
„A zenész, aki a most megjelenő Presser könyve című kötete kapcsán adott interjút a Vasárnapi Blikknek, mesélt a kommunista rock and rollról, a rendszer pofonjairól és persze a játszótársakról is.” • Bajkó Panka interjúja a Vasárnapi Blikk november 29‑én megjelent számában és a Blikk.hu-n olvasható.
„– Úgy látom, abban nincs különbség a demokrácia és a komcsizmus között, hogy egy kiadó mindig is mérlegeli, hogy egy könyv, egy lemez, akár egy dal megjelentetése az adott időszakban jót tesz-e neki, vagy sem. Azt gondolom, bizonyos értelemben ugyanaz működik, mint a rendszerváltás előtt, csak nem tisztán politikai, hanem politikai és/vagy pénzügyi célok mentén születnek döntések – így fogalmazott Presser Gábor a Magyar Hangnak adott interjújában arról, hogy a mai világban változott-e a három T, a tilt-tűr-támogat koordináta-rendszere.” • Bodacz Péter interjúja a Magyar Hang november 27‑én megjelent számában olvasható.
„Vágyott rá, hogy elmondja, hogy elénekelje… tizenéves korában elkezdte, és az elmúlt nagyjából ötven évben nem nyúlt mellé. Nem írt le egyetlen sort, hangjegyet sem, amely ne ugyanabból a művészi matériából készült volna. Omega, LGT, Képzelt riport,A próba,A padlás… kegyetlenül sokat dolgozott, és, ismétlem, soha nem nyúlt mellé. Erre a valószerűtlenül merész megállapításra jutottam, miközben a memoárját olvastam.” • Vass Virág interjúja a Nők Lapja november 26‑án megjelent számában és a Nők Lapja.hu-n olvasható.
Ma elment Mihály Tamás, a Misi, a barátom és a pályatársam. 1967‑ben ő vitt engem az Omegába, ő „lökött erre a pályára”. Elképesztő jó zenész volt, fölényesen tudta a dolgát, de jobb szeretett hátul állni. 2009‑ben – életem első Aréna-koncertjén – a vendégem volt, „négykezeseztünk” kicsit. Minden fontos koncertemre eljött Julival, s aztán vagy szóban, vagy levélben elmondta, mit is hallott. Ha valaki véleménye fontos volt nekem, hát az Misi volt. Amit ebben a műfajban tudni lehet, azt ő tudta. A 2011‑es Last Minute lemezét tanítani kellene, a könyve, a Basszus! Omega! nagyszerű. 2018‑ban az „1507”-es koncertjeimen őt kértem fel zenei rendezőnek. Csodálatosan dolgozott. Minden fellépő imádta a tudását, a humorát, őt magát, mindenestől. Pedig hetven ember volt a csapatban. Ma egy hete voltam Misiéknél, vittem a könyvemet, aznap kaptam meg a tiszteletpéldányokat. Azt mondta, nincs túl jól, de ő nem adja fel, ő reménykedik. Nagyon szerettem. Mint mindenki, aki ismerte.
„A Szegedi Nemzeti Színház művészei a korlátozások ideje alatt is gőzerővel dolgoznak. Zajlanak A padlás és a 39 lépcsőfok próbái. Arra törekszünk, hogy a kényszerszünet lezárását követően a lehető leghamarabb új produkciókkal örvendeztethessük meg hűséges közönségünket! Vigyázzunk addig is egymásra!” • A Szegedi Nemzeti Színház riportja.
„A könyvet néha borító nélkül vesszük kezünkbe, néha a fülszöveg mellett nem sok információt tartalmaz. A Presser könyve a kivétel! A kötet elején és végén, valamint a borító belső részén a szerző dalszövegeinek címeit fedezhetjük fel. Emlékek, jegyzetek, meglátások, tévedések, megtörtént – vagy a szerző szerint megtörtént – valós események, dokumentumok és áldokumentumok, dalszövegek, filmnovellák, fotók… – ez a rövid jellemzése ennek a különleges életútnak.” • Kritika a KulturCafe.hu-n.
„Egyre inkább az ő hangján hallom ezt az időt. A »komcsizmus« árnyas és napos oldalát, a zavaros kilencvenes éveket, egészen máig. Ezeregy sztori, ezeregy adalék, ezeregy élet. S közben Omega, LGT, Képzelt riport, Jancsó, Zorán és még mi minden. Egy plusz még egy könyvben.” • Papp Sándor Zsigmond ajánlója a Könyvteraszon.
„A Csík Zenekar még soha nem adott ki olyan lemezt, amely csak feldolgozásokat tartalmazott, ráadásul egyetlen zenekar dalaiból válogatva. 2020 júniusában rögzítették a kilenc dalt tartalmazó albumot, amelyen az LGT kompozícióit muzsikálják abban az erős népzenei elemekkel átitatott hangzásvilágban amely annyira jellemző rájuk. Az albumon tehát az alapításának 50. évfordulóját ünneplo Locomotiv GT dalai új ruhát öltenek.” • A Papageno zenei portál cikke.
„Rengetegen – állítólag nagyjából tízezren – néztük élőben és távolról A padlás 999. előadását. És néztük volna többen is, ha bírta volna az e-színház a belépőkódok küldésének iramát.” • Csáki Judit írása a Revizor kritikai portálon.
„Mától minden könyvesboltban kapható Presser Gábor nagyszabású önéletrajzi írása, a Presser könyve, mi pedig felkértünk barátokat, pályatársakat, vagy ha úgy tetszik, különleges »előolvasókat«, hogy mondják el véleményüket a kötetről. Az alábbiakban Radnóti Zsuzsa, a Vígszínház dramaturgja, Parti Nagy Lajos költő, Szüts Miklós festőművész és Sztevanovity Zorán zenész üdvözlik az elsőkönyvest.” • Barátok a Presser könyvéről a nyugatiter.blogon.
„Fontos dalokra, emberekre és történetekre emlékezik vissza november 16‑án megjelenő első könyvében Presser Gábor Kossuth-díjas zeneszerző, előadómuvész, a magyar könnyűzene történetének kiemelkedő alakja.” • A Papageno zenei portál cikke.
„John Lennon zongorája, Abbey Road, tokiói telefonok, világhírű zenészek, NDK-s lányok – ugyanakkor disszidáló barátok, meg- és kihallgatások, elmismásolt gázsik, Lee farmerek, tűrések, tiltások. November 16‑án jelent meg Presser Gábor kétkötetesre tervezett önéletírásának első része a Helikon Kiadónál. Már maga a tény is izgalmas: Presser saját maga írta meg élete történetét, csakhogy a fényképekkel, dalokkal, jegyzetekkel és újságcikkekkel gazdagon illusztrált, több mint félezer oldalas kötet jóval több, mint egy zenészmemoár. Olvasmányos, szellemes korrajz, ami fittyet hányva a kronológiára könnyed gesztusokkal ugrál az idősíkok között, miközben végig játszik a nyelvvel, annak zeneiségével, ritmusával, hangulataival – komponált most is, csak hangjegyek helyett ezúttal betűket írt.” • Szeder Kata kritikája a Könyves magazinban.
„Szombat este 44 országból, közel tízezren követték élő online streamen A padlás 999. előadását. Presser Gábor a Facebook-oldalán üzent a musical nézőinek, egykori szereplőinek, alkotóinak, munkatársainak.” • A Színház.online cikke.
„A padlás ezredik előadása helyett a kilencszázkilencvenkilencediket rendezték meg a Vígben, üres nézőtér előtt, de élőben, online lehetett követni, már annak, aki tudott csatlakozni a közvetítéshez és így részt vehetett ebben a tanulságos időutazásban.” • Balogh Gyula cikke a Népszava.hu-n.
„November 14‑én 19 órától a Vígszínház online közvetíti az 1988 óta nagy sikerrel játszott A padlás című musical 999. előadását. A zenés darab Sztevanovity Dusán eredeti szinopszisából, Presser Gábor zenéjével és Horváth Péter írói közreműködésével született meg, Marton László rendezésében. Presser Gáborral a jubileum ürügyén a múltról és szerencsére a jövőről is beszélgettünk.” • Vig György interjúja az Indexen.
„Fiatalon zenészéletet élsz, legalábbis tombolgatsz. Öregen meg inkább mosolyogsz magadon – mondja Presser Gábor, aki most megjelenő önéletrajzi könyvében azt is felidézi, milyen volt rock and roll zenekart vezetni a szocializmusban, és mennyivel szívesebben ült volna a zongoránál ahelyett, hogy borzasztó hivatalokban ücsörögjön. De vajon zavarja-e, ha mások máshogy emlékeznek, mint ő? Milyennek látja ma a hatalom és a művészet kapcsolatát? Miért nem kommentálja Marton László és Eszenyi Enikő közelmúltbeli ügyeit? És hányadik szülinapjára saccolja, hogy beülhet A padlás Broadway-premierjére?” • Jankovics Márton interjúja a 24.hu-n.
Kedves Mindenki! Nekem mint szerzőnek nagyon tetszik az az ötlet, hogy A p a d l á s , ami 9–99 éveseknek íródott, most a 999. (eredetileg szombat délutáni) előadásával felkerül a „felhők közé”. Ez az előadás lesz a Vígszínház történetének első streamelése. Az igazi 1000.-et pedig megünnepeljük majd akkor, amikor mindenki eljöhet, ha újra tele lehet a nézőtér. Részletek a Vígszínház honlapján. Aki tud, egyen egy szilvásgombócot! És vigyázzanak magukra!
2020. november 13‑án, pénteken 17 órától Barta Tamásról fog beszélgetni Hajdú Eszter filmrendező, Majtényi György történész, Presser Gábor és Báron György filmkritikus. A beszélgetésre a 17. Verzió dokumentumfilm-fesztivál keretében kerül sor, az idén bemutatott Barta Tamás – Siess haza, vár a mama című film kapcsán.
A „sohanapja” idők még nem múltak el, és egyre kisebb az esélye, hogy a 2021. január 4–5–6‑i Presser-koncertek (Dalok régről es nemrégről – Budapesti Kongresszusi Központ) zavartalanul és biztonságosan megtarthatóak. EZÉRT MINDANNYIUNK EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELMÉBEN ÚJ IDŐPONTRA, 2021. MÁJUS 15–16‑ra halasztjuk az előadásokat! A helyszín változatlan! Nagyon sajnálom, hogy az eredetihez képest bő egy évet kell várnunk a találkozásra. Remélem, hogy addigra nem lesz akadálya, hogy együtt lehessünk, s mi a színpadról meg tudjuk szolgálni az időt, pénzt, bizalmat, amit ránk szántak. BELÉPÉSKOR AZ EREDETI JEGYEK LESZNEK ÉRVÉNYESEK, A MELLÉKELT TÁBLÁZATON EZ JÓL LÁTHATÓ. Kérem, hogy emlékeztetőül – a már Önöknél lévő jegyekre – nyugodtan írják rá az új, érvényes dátumot, s mi minden lehetséges módon újra és újra figyelmeztetni fogjuk a jegytulajdonosakat a változásra. Újra es újra köszönöm a türelmüket. Vigyázzanak magukra!
„Az első olvasópróbával elkezdődött Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter klasszikusának, A padlásnak próbafolyamata a Szegedi Nemzeti Színházban. Az 1988‑as ősbemutató óta eltelt több mint három évtizedben számos generáció nőtt fel az érzelemdús mesén, mely tavaly decemberben köszöntötte egymilliomodik nézőjét a Vígszínházban.” • Beharangozó cikk a delmagyar.hu portálon.
„Spirálos füzetek teltek meg, aztán tabletbe írtam, telefonba, cetlikre, ami kézre állt. A világról, amiben tanítottak, és amiben dolgozni kezdtem, meg arról a másikról, amit »kivételezettként« egy kicsikét hazahoztunk. A beatzenéről. A megfélemlítéstől a Tisztelt művészúrságig sok minden eszembe jutott, mikor ráálltam, hogy a Helikon felkérésére megírjam ezt a könyvet. Eszembe jutottak igazi és jelképes pofonok, a nyílt és burkolt – komoly, vagy épp szánalmas fenyegetőzések, kis diadalok és fájdalmas elbukások, a néha kíméletlen, néha abszurd környezet, amiben dolgoztunk, dolgozunk. A jó és rossz kompromisszumokról, barátságokról, haragról, az elvesztésekről, zenéről, zenészekről. S hogy mindig van egy kis esély nevetni, ha más épp nincs kéznél, hát magunkon. S hogy érdekes itt élni.” – mondta el készülő könyvéről Presser Gábor. Idén ősszel jelenik meg Presser Gábor nagyívű önéletrajza, a Presser könyve, ám a munkafolyamat közben kiderült, egy kötetbe nem fér bele minden saját kezű Presser-szöveg, ezért a szerző és a Helikon Kiadó a kötet jövő évi folytatásáról döntött. Itt rendelhető elő: https://bit.ly/Presser_könyve
„A padlásprodukció országos történetében először fordul elő, mégpedig a Soproni Petőfi Színházban októbertől, hogy nem felvett alapról, hanem minden egyes előadáson 25 tagú zenekaros kísérettel szólalnak meg a legendás dalok. Presser Gábor, a darab zeneszerzője és Holló Aurél, az Amadinda együttes tagja készítette ezt a szimfonikus változatot, még 2009‑ben. A darab próbáján Oberfrank Péter, a teátrum zenei vezetője már gyakorolta a számokat a színészekkel. Mint mondta: a hangzásvilág gazdagságában más dimenzióba helyezi ezt az átiratot, s nagyon örül annak, hogy így, ilyen igényességgel szólalhat meg ez a mű a leghűségesebb városban. A produkciót október elejétől tekinthetik meg a nézők.” • A Soproni Petőfi Színház cikke.
„Emlékek, jegyzetek, meglátások, tévedések, megtörtént – vagy a szerző szerint megtörtént – valós események, hallomások, látomások, dokumentumok és áldokumentumok, dalszövegek, filmnovellák, fotók, lábjegyzetek, netán még kották is.” Egyedülálló Presser-önéletrajz jelenik meg ősszel. Itt rendelhető elő: https://bit.ly/Presser_könyve
