„A zenész, aki a most megjelenő Presser könyve című kötete kapcsán adott interjút a Vasárnapi Blikknek, mesélt a kommunista rock and rollról, a rendszer pofonjairól és persze a játszótársakról is.” • Bajkó Panka interjúja a Vasárnapi Blikk november 29‑én megjelent számában és a Blikk.hu-n olvasható.
„– Úgy látom, abban nincs különbség a demokrácia és a komcsizmus között, hogy egy kiadó mindig is mérlegeli, hogy egy könyv, egy lemez, akár egy dal megjelentetése az adott időszakban jót tesz-e neki, vagy sem. Azt gondolom, bizonyos értelemben ugyanaz működik, mint a rendszerváltás előtt, csak nem tisztán politikai, hanem politikai és/vagy pénzügyi célok mentén születnek döntések – így fogalmazott Presser Gábor a Magyar Hangnak adott interjújában arról, hogy a mai világban változott-e a három T, a tilt-tűr-támogat koordináta-rendszere.” • Bodacz Péter interjúja a Magyar Hang november 27‑én megjelent számában olvasható.
„Vágyott rá, hogy elmondja, hogy elénekelje… tizenéves korában elkezdte, és az elmúlt nagyjából ötven évben nem nyúlt mellé. Nem írt le egyetlen sort, hangjegyet sem, amely ne ugyanabból a művészi matériából készült volna. Omega, LGT, Képzelt riport,A próba,A padlás… kegyetlenül sokat dolgozott, és, ismétlem, soha nem nyúlt mellé. Erre a valószerűtlenül merész megállapításra jutottam, miközben a memoárját olvastam.” • Vass Virág interjúja a Nők Lapja november 26‑án megjelent számában és a Nők Lapja.hu-n olvasható.
Ma elment Mihály Tamás, a Misi, a barátom és a pályatársam. 1967‑ben ő vitt engem az Omegába, ő „lökött erre a pályára”. Elképesztő jó zenész volt, fölényesen tudta a dolgát, de jobb szeretett hátul állni. 2009‑ben – életem első Aréna-koncertjén – a vendégem volt, „négykezeseztünk” kicsit. Minden fontos koncertemre eljött Julival, s aztán vagy szóban, vagy levélben elmondta, mit is hallott. Ha valaki véleménye fontos volt nekem, hát az Misi volt. Amit ebben a műfajban tudni lehet, azt ő tudta. A 2011‑es Last Minute lemezét tanítani kellene, a könyve, a Basszus! Omega! nagyszerű. 2018‑ban az „1507”-es koncertjeimen őt kértem fel zenei rendezőnek. Csodálatosan dolgozott. Minden fellépő imádta a tudását, a humorát, őt magát, mindenestől. Pedig hetven ember volt a csapatban. Ma egy hete voltam Misiéknél, vittem a könyvemet, aznap kaptam meg a tiszteletpéldányokat. Azt mondta, nincs túl jól, de ő nem adja fel, ő reménykedik. Nagyon szerettem. Mint mindenki, aki ismerte.
„A könyvet néha borító nélkül vesszük kezünkbe, néha a fülszöveg mellett nem sok információt tartalmaz. A Presser könyve a kivétel! A kötet elején és végén, valamint a borító belső részén a szerző dalszövegeinek címeit fedezhetjük fel. Emlékek, jegyzetek, meglátások, tévedések, megtörtént – vagy a szerző szerint megtörtént – valós események, dokumentumok és áldokumentumok, dalszövegek, filmnovellák, fotók… – ez a rövid jellemzése ennek a különleges életútnak.” • Kritika a KulturCafe.hu-n.
„A Csík Zenekar még soha nem adott ki olyan lemezt, amely csak feldolgozásokat tartalmazott, ráadásul egyetlen zenekar dalaiból válogatva. 2020 júniusában rögzítették a kilenc dalt tartalmazó albumot, amelyen az LGT kompozícióit muzsikálják abban az erős népzenei elemekkel átitatott hangzásvilágban amely annyira jellemző rájuk. Az albumon tehát az alapításának 50. évfordulóját ünneplo Locomotiv GT dalai új ruhát öltenek.” • A Papageno zenei portál cikke.
„Mától minden könyvesboltban kapható Presser Gábor nagyszabású önéletrajzi írása, a Presser könyve, mi pedig felkértünk barátokat, pályatársakat, vagy ha úgy tetszik, különleges »előolvasókat«, hogy mondják el véleményüket a kötetről. Az alábbiakban Radnóti Zsuzsa, a Vígszínház dramaturgja, Parti Nagy Lajos költő, Szüts Miklós festőművész és Sztevanovity Zorán zenész üdvözlik az elsőkönyvest.” • Barátok a Presser könyvéről a nyugatiter.blogon.
„Fontos dalokra, emberekre és történetekre emlékezik vissza november 16‑án megjelenő első könyvében Presser Gábor Kossuth-díjas zeneszerző, előadómuvész, a magyar könnyűzene történetének kiemelkedő alakja.” • A Papageno zenei portál cikke.
„John Lennon zongorája, Abbey Road, tokiói telefonok, világhírű zenészek, NDK-s lányok – ugyanakkor disszidáló barátok, meg- és kihallgatások, elmismásolt gázsik, Lee farmerek, tűrések, tiltások. November 16‑án jelent meg Presser Gábor kétkötetesre tervezett önéletírásának első része a Helikon Kiadónál. Már maga a tény is izgalmas: Presser saját maga írta meg élete történetét, csakhogy a fényképekkel, dalokkal, jegyzetekkel és újságcikkekkel gazdagon illusztrált, több mint félezer oldalas kötet jóval több, mint egy zenészmemoár. Olvasmányos, szellemes korrajz, ami fittyet hányva a kronológiára könnyed gesztusokkal ugrál az idősíkok között, miközben végig játszik a nyelvvel, annak zeneiségével, ritmusával, hangulataival – komponált most is, csak hangjegyek helyett ezúttal betűket írt.” • Szeder Kata kritikája a Könyves magazinban.
„Szombat este 44 országból, közel tízezren követték élő online streamen A padlás 999. előadását. Presser Gábor a Facebook-oldalán üzent a musical nézőinek, egykori szereplőinek, alkotóinak, munkatársainak.” • A Szinház.online cikke.
„A padlás ezredik előadása helyett a kilencszázkilencvenkilencediket rendezték meg a Vígben, üres nézőtér előtt, de élőben, online lehetett követni, már annak, aki tudott csatlakozni a közvetítéshez és így részt vehetett ebben a tanulságos időutazásban.” • Balogh Gyula cikke a Népszava.hu-n.
„November 14‑én 19 órától a Vígszínház online közvetíti az 1988 óta nagy sikerrel játszott A padlás című musical 999. előadását. A zenés darab Sztevanovity Dusán eredeti szinopszisából, Presser Gábor zenéjével és Horváth Péter írói közreműködésével született meg, Marton László rendezésében. Presser Gáborral a jubileum ürügyén a múltról és szerencsére a jövőről is beszélgettünk.” • Vig György interjúja az Indexen.
„Fiatalon zenészéletet élsz, legalábbis tombolgatsz. Öregen meg inkább mosolyogsz magadon – mondja Presser Gábor, aki most megjelenő önéletrajzi könyvében azt is felidézi, milyen volt rock and roll zenekart vezetni a szocializmusban, és mennyivel szívesebben ült volna a zongoránál ahelyett, hogy borzasztó hivatalokban ücsörögjön. De vajon zavarja-e, ha mások máshogy emlékeznek, mint ő? Milyennek látja ma a hatalom és a művészet kapcsolatát? Miért nem kommentálja Marton László és Eszenyi Enikő közelmúltbeli ügyeit? És hányadik szülinapjára saccolja, hogy beülhet A padlás Broadway-premierjére?” • Jankovics Márton interjúja a 24.hu-n.
Kedves Mindenki! Nekem mint szerzőnek nagyon tetszik az az ötlet, hogy A p a d l á s , ami 9–99 éveseknek íródott, most a 999. (eredetileg szombat délutáni) előadásával felkerül a „felhők közé”. Ez az előadás lesz a Vígszínház történetének első streamelése. Az igazi 1000.-et pedig megünnepeljük majd akkor, amikor mindenki eljöhet, ha újra tele lehet a nézőtér. Részletek a Vígszínház honlapján. Aki tud, egyen egy szilvásgombócot! És vigyázzanak magukra!
2020. november 13‑án, pénteken 17 órától Barta Tamásról fog beszélgetni Hajdú Eszter filmrendező, Majtényi György történész, Presser Gábor és Báron György filmkritikus. A beszélgetésre a 17. Verzió dokumentumfilm-fesztivál keretében kerül sor, az idén bemutatott Barta Tamás – Siess haza, vár a mama című film kapcsán.
A „sohanapja” idők még nem múltak el, és egyre kisebb az esélye, hogy a 2021. január 4–5–6‑i Presser-koncertek (Dalok régről es nemrégről – Budapesti Kongresszusi Központ) zavartalanul és biztonságosan megtarthatóak. EZÉRT MINDANNYIUNK EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELMÉBEN ÚJ IDŐPONTRA, 2021. MÁJUS 15–16‑ra halasztjuk az előadásokat! A helyszín változatlan! Nagyon sajnálom, hogy az eredetihez képest bő egy évet kell várnunk a találkozásra. Remélem, hogy addigra nem lesz akadálya, hogy együtt lehessünk, s mi a színpadról meg tudjuk szolgálni az időt, pénzt, bizalmat, amit ránk szántak. BELÉPÉSKOR AZ EREDETI JEGYEK LESZNEK ÉRVÉNYESEK, A MELLÉKELT TÁBLÁZATON EZ JÓL LÁTHATÓ. Kérem, hogy emlékeztetőül – a már Önöknél lévő jegyekre – nyugodtan írják rá az új, érvényes dátumot, s mi minden lehetséges módon újra és újra figyelmeztetni fogjuk a jegytulajdonosakat a változásra. Újra es újra köszönöm a türelmüket. Vigyázzanak magukra!
„Spirálos füzetek teltek meg, aztán tabletbe írtam, telefonba, cetlikre, ami kézre állt. A világról, amiben tanítottak, és amiben dolgozni kezdtem, meg arról a másikról, amit »kivételezettként« egy kicsikét hazahoztunk. A beatzenéről. A megfélemlítéstől a Tisztelt művészúrságig sok minden eszembe jutott, mikor ráálltam, hogy a Helikon felkérésére megírjam ezt a könyvet. Eszembe jutottak igazi és jelképes pofonok, a nyílt és burkolt – komoly, vagy épp szánalmas fenyegetőzések, kis diadalok és fájdalmas elbukások, a néha kíméletlen, néha abszurd környezet, amiben dolgoztunk, dolgozunk. A jó és rossz kompromisszumokról, barátságokról, haragról, az elvesztésekről, zenéről, zenészekről. S hogy mindig van egy kis esély nevetni, ha más épp nincs kéznél, hát magunkon. S hogy érdekes itt élni.” – mondta el készülő könyvéről Presser Gábor. Idén ősszel jelenik meg Presser Gábor nagyívű önéletrajza, a Presser könyve, ám a munkafolyamat közben kiderült, egy kötetbe nem fér bele minden saját kezű Presser-szöveg, ezért a szerző és a Helikon Kiadó a kötet jövő évi folytatásáról döntött. Itt rendelhető elő: https://bit.ly/Presser_könyve
„A padlásprodukció országos történetében először fordul elő, mégpedig a Soproni Petőfi Színházban októbertől, hogy nem felvett alapról, hanem minden egyes előadáson 25 tagú zenekaros kísérettel szólalnak meg a legendás dalok. Presser Gábor, a darab zeneszerzője és Holló Aurél, az Amadinda együttes tagja készítette ezt a szimfonikus változatot, még 2009‑ben. A darab próbáján Oberfrank Péter, a teátrum zenei vezetője már gyakorolta a számokat a színészekkel. Mint mondta: a hangzásvilág gazdagságában más dimenzióba helyezi ezt az átiratot, s nagyon örül annak, hogy így, ilyen igényességgel szólalhat meg ez a mű a leghűségesebb városban. A produkciót október elejétől tekinthetik meg a nézők.” • A Soproni Petőfi Színház cikke.
„Emlékek, jegyzetek, meglátások, tévedések, megtörtént – vagy a szerző szerint megtörtént – valós események, hallomások, látomások, dokumentumok és áldokumentumok, dalszövegek, filmnovellák, fotók, lábjegyzetek, netán még kották is.” Egyedülálló Presser-önéletrajz jelenik meg ősszel. Itt rendelhető elő: https://bit.ly/Presser_könyve
